Született:
1893. november 16.
Budapest, Magyarország
Elhunyt:
1986. október 22.
(92 évesen)
Woods Hole, Massachusetts, Amerikai Egyesült Államok
Nemzetiség:
magyar
Idézetek:
26 idézet
(mutast őket)
Foglalkozás:
orvos
biokémikus
A 30-as évek elején izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Tudományos munkásságát 1937-ben itthon Corvin-koszorúval ismerték el.
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután Pozsonyban és külföldön: Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott.Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és aBoston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között az USA, e téren vezető főiskolája, a Darthmouth College professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin-gyártás módszerét is kidolgozták. Már Szegeden elkezdett foglalkozni az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izomösszehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem).
Aláírás:
Bővebb információk a szerzőről:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert