Legfrissebb idézetek

Ha nem tudsz nevetni magadon, az élet sokkal hosszabbnak fog tűnni, mint szeretnéd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs olyan ember, aki ne tudná megtalálni a Másik Felét. Életünk valamely pillanatában mindannyian keresztezzük a Másik Felünk útját, és felismerjük őt.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet nem arról szól, hogy hogyan élj és hogyan halj meg. Arról szól, hogy legyen, amiért élsz és amiért meghalsz.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Ha meg akarod tudni, mi tartja most fogva szívedet, akkor figyeld meg, hol járnak a gondolataid, amikor csak úgy bolyonganak.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelemért csupán szerelem kell.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

A lelkünk és csakis a lelkünk az, ami leláncol vagy felszabadít bennünket.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet hosszú útján a hűség a legjobb útitárs.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

A magány nem gyógyít, az írás nem kezel,
A gép nem gyógyír, a DELETE nem vesz el.
Elvágyódnék hozzád, örök börtönöm leszel,
Talán a közöttünk lévő rácsokon az idő majd reszel,
S ha majd a zárkán átlátsz és észreveszel,
A legboldogabb emberré és szabaddá teszel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Haldokló föld, legyilkolt fák,
fuldokló égbolt néz le ránk.
Minden csak pénz, papír és szám,
és hullaszag a lépteink után,
de ébrednünk kell, még nem késtünk el talán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Feladtam mindent,
Most mondd, még mit vársz!
Csak jöjj, s halkan súgd azt a szót,
Vagy valld be bűnöd, már más úton jársz!
Másnak adtad, mi csak rólunk szólt.
Bosszúból?!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Téged megbénít a félelem, engem meg a bánat,
Téged oda húz egy kéz, ami engem a halálba rángat.
De most elmegyek, elfogyok, mint a gyertyáról a viasz,
Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rövid az élet,
Egy perc, egy pillanat.
Apró homokszem,
De mégse céltalan,

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Csalódtam sokszor már, és sok mindent bánok,
a mélyből én inkább a magasba vágyom.
Hiába mondanád, hogy nem hiszel bennem,
én akkor is tudom majd, hogy mit kell tennem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahogy a szív mindig messze jár...
Keresed a jót, hátha rád talál.
Kutatod a szépet, akarod az elmúlt időt.
Idegen az út a lábad előtt,
Te vagy, aki megleptél, nem számítottam rád,
De amikor rám néztél, éreztem, nincs tovább,
Te legyél a kezdet, légy a végső állomás,
Maradj még egy életen át!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy tökéletes kép volt, mikor láttam magam a szemedben,
Meg jó reggelt kívántam, édesen itt feküdtél mellettem,
És amit fülembe súgtál, rávéstem egy padra,
Tökéletes pillanatot ezzel az örökkévalóságnak adva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Látod, mindig figyelni kell, hogy mi történik veled,
mert ha minden megbolondul, és nem veszted el a fejed,
akkor irányíthatsz mindent, pedig el sem hitted volna,
mikor visszanézel, hogy így mennyire vitted.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az égre nézek fel, rád gondolok újra,
Az arcodat is látom, bár kicsit megfakulva.
Az arcomat elfordítom, a karjaimat bezárom,
És ordítom a világnak: ez nem lehet csak álom!
Most mégis felébredek, és könnyes szemmel nézem,
Hogy összetörted azt, amit irántad érzek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Visszavárlak még, de messze a cél,
Messzire sodor el tőled a szél.
Ne felejts el, most ne engedj el,
Várni fogok rád, csak szabadíts fel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senkiként születtem, valakivé váltam,
Életemben mindig csak egy igaz szóra vágytam!
Szellővel szálltam, a grund betonján éltem,
Átkoztam bálványt, csak Isten nevét féltem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszerű ember voltam, egyszerű szavakkal,
Tele félelemmel, ja, hatalmas falakkal.
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem,
Nevem alá pedig ezt a pár kósza sort vésettem:
Születtem nyolcvan, éltem halálomig,
De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet, de van, hogy nem felel,
Van, amikor ringat lágyan, és van, hogy elsodor.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kicsikét szűk a világ nekem,
Keresem benne még a helyem,
Nem látom tisztán a holnapot,
Lehet, hogy ebbe én ma még belehalok!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak menetelek, már látom magam előtt a célt,
A fülem bezár, a szemem kinyit, a szívem acél.
Sokan feladják, az akadályokat nem úgy veszik,
Ne nézz vissza, ahogyan azt sokan teszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki hibázik, valaki tanul is,
valaki fent jó, valaki alul is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Két karod ad szárnyakat nekem,
Te hittél bennem, mikor nem hitt senki sem,
És ha gyönge volt a szél, te magasra emeltél,
Csak én tudom, hogy mennyire szerettél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ott leszek melletted én, mindig, meglásd!
Egy igaz testvér, az hű marad egy életen át,
a tejben, a vajban, a trében, a bajban,
emlékezz rá!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha nyugtalan lelkem és félek,
hogy nem mondhatom el,
azt, hogy nélküled semmit sem érek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hazudnék, ha mondanám, hogy nem tör rám a gondolat,
Hogy lesz, amikor már csak úgy hallhatod majd a hangomat,
Ha felteszed a lemezem, hogy szóljon a rímek hegye,
De ha hívni próbálnál, túl késő, nem lesz, aki felvegye.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha bánt az élet, okkal teszi, nem öl meg, csak erősít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Volt egy első csókunk, igazi, tele voltunk szenvedéllyel,
Volt egy közös álom, mámoros, ilyen csak egyszer ér el,
Volt egy első éjszaka, tele tűzzel, ahogy rád néztem,
És voltál te, akivel én mindezt egyszer átéltem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tökéletes pillanat úgy elrohan, mint egy álom,
A szemem már lezárom, mikor izgatottan várom,
Mikor tudom, hogy ez véget ér, hiszen csak egy pillanat,
Nem is reménykedem benne, hogy majd végleg így marad.
Ezért aztán egyedül, úgy, hogy nem zavar meg senki
Eljátszom, hogy megszűnik a világ, nekem ennyi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A belső a fontos, ne figyelj fel a bájra,
Néha a szép burkolat szörnyeteget takar.
Ha csapdába kerültél, úgy irányít, ahogy akar.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy hova jutok, még nem tudom.
Talpra állok, majd elbukom,
De mégis újra kezdem.
Miért volna másé,
Ki általad lettem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy álom volt csupán.
Csak halálra ítélt,
Hangok a zongorán
Mint nyári hópihék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lesz, mikor én hazaérek,
És egy szép napon azt fogom nézni,
Hogy az életben nem bánok semmit,
Hogy a lényeget észre kell venni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás