Véletlen idézetek

Idelenn a város
villanya villog,
de fenn a nagy ég
száz csillaga csillog:
a villany a földi,
a csillag az égi,
a villany az új,
a csillag a régi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindössze három igazi sport létezik: a bikaviadal, az autóversenyzés és a hegymászás. A többi csupán játék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez a döngicsélés jelent valamit. Olyan nincs, hogy csak döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit. Ha döngicsélés van meg zümmögés, akkor ez azt jelenti, hogy valaki vagy valami döngicsél, illetve zümmög, és amennyire az én műveltségem futja, az egyetlen elképzelhető ok, ami valakit döngicsélésre, illetve zümmögésre indíthat, abban a tényben leli magyarázatát, hogy az illető egy méhecske.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bocsika mindenkitől, elnéztük egymást, én nem ezt a hapsit akartam. Remélem, jól mulattatok a lagzimon, holnap gyertek el a válási partimra! Köszi, puszi!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kíváncsi turista olyan, mint a szerelmes férj. Mindent elhisz és semmit sem lát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mikor elengedem, aki vagyok, azzá válok, ami lehetnék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fiatal hamar kimondja a soha, az örökké szavakat, az öreg, az ritkábban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem bizonygat... nem keres érveket, hogy miért szeret valakit. Szereti, slussz! Úgy szereti, ahogy van! Mindennek ellenére szereti!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor egyik tanítványa azt kérdezte Jézustól, hogy mi az ima, Jézus csak térdre rogyott, és imádkozni kezdett. Mi mást tehetett volna? Az imát nem lehet elmagyarázni, azt nem tudod meghatározni... de talán meg tudod mutatni. Mit mondhatnál az életről, és mit mondhatnál a halálról? Bármit is mondanál róluk, az nem felelne meg a valóságnak; az élet és a halál mélységeit nem érheted el definíciókkal. Ezeket meg kell tapasztalni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudod, hogy minden keresztény lélek, amely becsülettel dolgozik a maga kis körében - akármi legyen is az -, túlságosan rövidnek fogja találni halandó életét ahhoz képest, hogy milyen töméntelen lehetőség van benne arra, hogy hasznossá tegye magát! Nem tudod, hogy semmi megbánással jóvá nem tehetjük egy élet elmulasztott alkalmait? Pedig én elmulasztottam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden pillanatnak el kell múlnia, hogy helyet adjon az új pillanatnak. Így kell neked is elmúlnod, hogy helyet adjál egy új élőlénynek. Nem birtokolhatod az életet, ajándék az számodra, egyik percről a másikra. Minden percnek meg kell halnia, így kell meghalnod neked is, hogy helyet adjál egy új percnek, és új élet, új szeretet-szerelem születhessék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet hazugságokból épült vár, amelyet lerombol az idő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halálbüntetéssel társadalmunk az emberi élet szentségét ismeri el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk, a dolgokat erélyesen kézbe vennünk, és arról gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan előttünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak, kételkedésnek itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami előttünk van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahogy öregszem, egyre kevesebb figyelmet fordítok arra, hogy az emberek mit mondanak. Inkább figyelem, amit tesznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahhoz, hogy az ember végérvényesen eggyé váljon a teremtőjével, egy cél felé kell tartania, amelyet úgy hívnak, halál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyáva emberek összerondítják magukat, ha bajba kerülnek, és éppen ezért kegyetlenek lesznek, ha kikászálódnak a saját mocskukból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember természetéhez hozzátartozik, hogy mindig a lehető legjobb színben akar mutatkozni. Ez az iskolától kezdve egyik alapelvem volt, néha dicsekedtem egy keveset, eltértem egy kissé az igazságtól, kiszíneztem némiképp a valóságot. Ezt soha nem szégyelltem. Szerintem nagyon is természetes dolog. Azt hiszem, muszáj ilyesmit csinálni, ha az ember vinni akarja valamire. Muszáj minél előnyösebb képet kialakítani önmagunkról. A többi ember átveszi az önértékelésünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek ezt tartják a legtöbbre: a hiúságukat. Az minden másnál erősebb. Ha egyszer megsértették őket, már nemcsak arról az egy sérelemről van szó, hanem magáról a Sértésről: mindig más a hibás, és mindig nekik van igazuk. És noha nem gonoszok (...), inkább végignézik ölbe tett kézzel a másik ember lassú pusztulását a közelükben, mintsem beismernék, hogy esetleg ők tévedtek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden embernek két oldala van: egyik fehér, másik fekete. Soha ne beszéljetek senkinek a feketéjéről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S a körülöttük lévő elmondhatatlanul érzéki légkör éppen az utazás lassúságából fakad: ringatóznak a hintóban, testük előbb akaratlanul, aztán szántszándékkal összeér, s megkezdődik a történet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ úgy hemzseg a csodáktól, hogy azok közhellyé válnak és mi elfelejtjük... elfelejtem. Folyton ugyanazt a világot fürkésszük, mely így elszürkül előttünk. Más perspektívából azonban elakad tőle a lélegzetünk, mintha akkor látnánk először.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szabad gondolkodás sztrádáján
még ma is gyorshajtásért szállnál rám,
akkor is, ha azt mondom, hogy jól járnánk,
ha a szabadságot okosan használnánk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy tetszik, mintha valamennyi egyén számára végtelen számú lehetőség nyílnék másokkal való kapcsolatainak megválogatásra; a valóságban azonban a lehetőségeket meghatározza és korlátozza az illető egyén társadalmi helyzete, foglalkozása, és sok más nagyon kézzelfogható tényező, hogy a többi, szubjektív, érzelmi tényezőről ne is szóljunk, amelynek azonban csak akkor van jelentősége, ha a választás valóban lehetséges; márpedig a kis helységekben a válogató vonzalmak érvényesülési tere minimális. S ami még súlyosabb, ha az ember összerúgja a port a számításba vehető egyének valamelyikével, kizárják a játékból, azaz a körből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami pedig a hamis barátokat illeti, akik segítettek, de feladták, akik segítettek, és elárultak, ők pusztán abban bűnösek, hogy nincs elég bátorság bennük ahhoz, hogy hegyeket mozgassanak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha levelet írok magamnak,
egy régi bélyeget ragasztok rá,
és bedobom a levélszekrényünkbe,
hogy a többiek azt higgyék,
van valakim, aki csak az enyém
és akiről ők nem is tudnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akit az egész világ utál, annak előbb-utóbb társául szegődik a félelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokféleképpen vártalak... Vártalak, mint az elkeseredett feleség, aki tudja, hogy férje soha nem értette egyetlen lépését sem, és soha nem fog utána jönni, és ezért föl kell szállnom a repülőre, és vissza kell mennem, hogy aztán a következő válságból újra elmeneküljek, majd visszamenjek, és megint elmeneküljek, aztán újból vissza. (...) Vártalak, ahogyan Pénelopé várta Odüsszeuszt, ahogyan Rómeó várta Júliát, ahogyan Beatrice várta Dantét, hogy megváltsa. A sztyeppe ürességét benépesítették az emlékeim, az együtt töltött pillanataink, az országok, ahol együtt jártunk, az örömeink, a veszekedéseink. De ha hátranéztem, csak a saját lépteim nyomát láttam, te sehol nem voltál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A logikus érvelés, az is csak ugyanolyan vitázási módszer, mint a többi, nem? Csak azért hisszük, hogy az az abszolút tuti, mert nálunk, Nyugaton, így szokás vitázni. (...) Pedig hát azt sem szabad ám elfelejteni, hogy a nyelv maga, már csak természeténél fogva is, illogikus. Tehát ki kell okoskodnunk magunkat az okosságból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor meghallod, hogy az emberek mások romlottságáról beszélnek, ne vegyél részt kedvtelésükben! Ha az emberek tudatlanságáról hallasz, ne hallgasd végig, és igyekezz elfelejteni, amit hallottál! De ha az emberek jótetteiről hallasz, jegyezd meg és add tovább! Ha így teszel, hamar hozzászoksz ehhez, és amikor rosszindulatú emberekről hallasz, az számodra olyan fájó lesz, mintha téged szidnának, és ha kiszalad a szádon egy rossz szó ismerősödről, az neked is olyan fájdalmat okoz, mintha magadat ütnéd meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért kell mindenre szavakat keresni, mindent körülírni, meghatározni? Miért kell a jónak nevet adni? Minden szó, amit ilyenkor elmond az ember, hétköznapivá szürkíti az ünnepet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szavakkal, (...) a tizenkilencedik században semmit sem ér el az ember, mivel (...) az elmélet gyakorlat nélkül nem létezhet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A beszéd - utazás, amelynek célja van, ezért az utat fel kell térképezni. Aki úgy kezdi, hogy nem tart sehová, általában oda is jut.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

El kell fogadnunk, hogy a lelkünk - bár örökkévaló - jelen pillanatban az idő hálójában vergődik, annak pedig megvannak a maga korlátai és lehetőségei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmatlan éjszakák gyorsan fölemésztik az életet. S mert virrasztás alatt a lélek nem jut elég mézhez, táplálék hiányában a vágyak sovány kosztján igyekszik megélni, s mivel ebből sem örömöt, sem fenntartó erőt nem meríthet, s érzi, hogy hamarosan belepusztul a sóvárgásba, a filozófiához, a kemény elhatározáshoz és a belenyugváshoz fordul, segítségért kiált hozzájuk. De hiába! Nem segítenek, meg sem hallják a kiáltást, s a lélek elerőtlenedik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás