Véletlen idézetek

Többet jelentett nekem, mint egy barát. Azért nem bírtam sehogy se elbúcsúzni tőle - mert szerelmes voltam belé. Őbelé is. Szerettem, sokkal jobban, mint kellene, és mégsem eléggé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem téboly-e, nem az esztelenség netovábbja-e, hogy sokat kívántok, holott édeskevés fér belétek?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak dolgok, amiket ki kell mondani, vagy meg kell látni, vagy meg kell találni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem csinálsz semmit, nem is szegsz meg semmilyen szabályt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mintha valamikor az álmainkban már találkoztunk volna, találkát beszéltünk volna meg, most pedig a valóságban pontosan ezt élnénk át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ruhád szerint fogadnak, eszed szerint búcsúztatnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van hallgatás, mely sokkal rémesebb,
Kiáltóbb és félelmesebb,
Mint hogyha lánc sír, vagy ha bomba robban...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha nehéz eldönteni, mi a helyes. Már csak egy vágyam van: hogy helyesen cselekedjek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem kell mindent kimondani. Nem kell mindent megkérdezni. Nem kell mindenre válaszolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azért ne tagadj, azért ne gyűlölj semmit, mert az őszinteség és a szeretet helyrepofozhatja a torzulásokat. Nem a korlátlanság a baj, hanem, hogy nem tudjuk megélni: az elme csak szilánkokat, mozaikokat ragad meg az élet egységéből. Ezért lesz a teljességből zavar, a csodás rózsából csak összetört jégvirág.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember egy kicsit mindig emelkedik. Én legalábbis úgy tekintem ezt a cudar, kemény, de néha tündöklően szép életet, hogy olyan, mint egy óriási felfedezőút.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi értelme van az életnek, ha nem oszthatom meg valakivel, akit szeretek? És mi lesz, ha végül majd egyedül kell meghalnom?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet csapatjáték.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindentől elvadultan
Isten ölébe hulltam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az öregkor mindig éber álmú: mintha az ember annál kevésbé kötné le magát olyasmivel, ami hasonlatos a halálhoz, minél hosszabb ideig ölelte az életet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mért faggatnak a holtak
kik élve némák voltak?
miért hangos a halál?
miért van, ami nincsen?
miért fáj, ami mindegy?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Inkább férfiaknál, mint nőknél, de mindig házaspárnál: a férj vagy feleség meghal, és a túlélő mintha hozzá lenne kötve, akár a hegymászó, akinek társa szakadékba zuhant. Ha a túlélő nem vágja el a kötelet, a halott lerántja a sírba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A giccs mindinkább korunk tipikus megnyilvánulásává válik, s olyan hatalomra tesz szert, amellyel bajosan szegülhetnek szembe írások, intelmek, tiltakozások. Az ember az, aki mindinkább átalakul giccsemberré, és elégedett ezzel az átalakulással - ha nincs is mindig tudatában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szentül hiszem: velünk is úgy van ez, mint a tengerrel, a sima tükör puszta látszat. Belül csupa forrongás, mozgás, változás az egész. Ezért nem lehet soha igazán elégedett az ember, s nem nyugodhat meg lelke. Mihelyt elérte célját, már más kell neki, másra vágyik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ambíció valójában hatalomvágy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek saját maguk képtelenek lettek volna megteremteni a maguk számára a maguk világát. Szükségük volt az isteni segítségre és védelemre. Könyörögni kellett a jóakaratú szellemekhez és erőkhöz, vagy kényszeríteni kellett őket arra, hogy védjenek meg minket. "Ablakot" kellett nyitni Istennek, hogy leszállhasson az égből, és felkereshesse ezt a szentelt helyet, hogy beköltözzék a fizikai világnak erre a pontjára, amely az ő jelenléte által szentelt hellyé vált. Az isteni lét és az igazi, hiteles emberi lét szentélyévé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az oktondi emberek a nagyobb dolgok reményében azt is elszalasztják, ami a kezükben van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindketten tudták, hogy szabad ajtókat nyitogatni… csak nem szabad túl mélyre nézni mögöttük. Mert gonosz dolgok lapulnak ott, ugrásra készen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen magányos lehetett egész életében - talán úgy, hogy nem is tudott róla -, mert az önző emberek mindig magányosak. Ki tudják zsarolni mások szolgálatát és még a gyengédségét is - de a szeretetét senkinek. Ideig-óráig a szeretetet is, de csak annyi időre, míg le nem leplezik magukat. S ez az idő mindig nagyon kevés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irónia azért működik, mert a személyiség kettéválik, és az egyik a másikra reflektál, ami az identitásteremtés legfőbb eszköze.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Férfinál a szépség nem mindig a jóság jele. Jó külsejű ifjú emberek életük kezdetén semmi nehézségre nem akadnak, nem fejtik ki képességeiket, a világ előzékenysége folytán elromlanak, és utóbb keserves kamatokat kell fizetniük a helyzetükért!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyoszolyólányok gyönyörködtetik a szemeket, amelyek az arára várnak; ám ha megjő az ara, a nyoszolyólányok nem ragyognak a szemekben, amelyek megelégíttettek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kevés pénzért nem érdemes hazudni; sok pénzért meg veszélyes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindent odaadhatok érted. A pénzemet, az időmet, a büszkeségemet. Gyakran még az örömömet is. Sokat szenvedhetek miattad. Egyet nem adhatok oda: az önérzetemet. Az csakis az enyém, az én útravalóm, és az kell, egészen az út végéig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Addig kell bocsánatot kérni, addig kell helyrehozni a dolgokat, addig kell szeretni a másikat, amíg lehet. Mert a sors a legkegyetlenebb ítész, és jobbára senki nem tudhatja, mire lemegy a nap, tart-e még az élete, vagy örökre véget ér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Irigylésre méltó, aki képes megbocsátani, és valóban megfeledkezni egy sérelemről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyűlölet felhőként vonul át az emberi lelken, s nagysága és vastagsága arányában fedi el a napot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha úgy tűnik, nincs segítség,
közelebb van, mint remélnéd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyermek emlékezete olyan, mint a száraz villám: fellobban, egy pillanatra mindent megvilágít, aztán kialszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A részletek néha nagyon fontosak. Mintegy megkötik az egészet, megragasztják az emlék alapanyagát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás