Véletlen idézetek

Senki sem követ el annyi hibát, mint az, aki csakis megfontoltan cselekszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A valóságban a dolgok ritkán záródnak le véglegesen: az élet mindig megy tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A megsemmisülés lehetőségének árnyékában élünk, a dolog iróniája pedig az, hogy minél világosabban látjuk az általunk ismert világegyetem működését, annál sötétebbé és hosszabbá válik ez az árnyék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki a szerencsét hajszolja, annak legyen könnyű a málhája!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha le akarsz mondani több ezer férfi csodálatáról egyetlen férfi kritikájáért, akkor menj férjhez!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Istennek jó oka volt rá, hogy határt szabott az emberi életnek.
- És mi volt ez az ok?
- Hogy értékessé tegye.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lélek útja olyan, mint az a tűz, ami előttünk ég. (...) Az, aki tüzet akar, annak el kell viselnie a könnyeztető és fojtó füstjével járó kellemetlenségeket is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem a külső számít, hanem az, ami benne van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tiltakozás helyett hallgatni gyávaság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sajnos, sokszor egyesek büszkébbek egy birtokukban lévő különleges ékszerre vagy festményre, mint saját szüleikre vagy éppen gyermekükre. Holott ezek a személyek belőlünk építkeznek, a mi hozzáállásunkat, viselkedésünket tükrözik. Ha nem becsüljük őket, magunkat értékeljük le.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet másból sem áll, mint elvarratlan szálakból. És néha a fonalról, ami olyan kétséget kizáróan a labirintus közepébe vezet, kiderül, hogy csak összegubancolódott madzag, és ott maradunk rémülten a sötétben, és egyre jobban eltölt bennünket a meggyőződés, hogy az igazán érdekes események tőlünk egy kőhajításnyira folynak továbbra is, de már nélkülünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hol van a múlt? Hol van a jövő? Nem találhatod meg őket sehol. Mindenki tudja ezt, és megelégszik azzal a hittel, hogy legalább a jelen létezik és valóságos. Mégis, ha a jelenre azt mondod, hogy létezik, még az is éppen olyan nagy tévedés. Hol van a jelen? Miközben jelent mondasz, az már a múlt. A pillanat, amelyben kimondod a jelen szót, már a múlté. A gondolkodásod hozza létre a múltat, a jelent és a jövőt, így jön létre a te időd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem lesz olyan, amilyen volt, de úgy sem marad, ahogy éppen van. Már a jövő sem a régi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő az istenek adománya, azért adatott az embernek, hogy használja, kihasználja, (...) az emberiség előrehaladásának szolgálatában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden változik, és mégis: minden marad a régiben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkivel történik néha valami, de ha az ember megszokja a rosszat, akkor vége van az önbecsülésének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embereknek a nagy lakásokban, kényelemben, a nagy szavak és szép elméletek között fogalmuk sincs, hogy milyen gyötrelmek, milyen szörnyűségek léteznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak emberek, akik állattá válnak, mihelyt emberként kezdenek bánni velük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hajlamosak vagyunk arra, hogy csak azt vegyük észre, amit megtanultunk látni, és figyelmen kívül hagyjuk azt, ami nem illik bele az előítéleteinkbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert nem lehet csak a valóságnak, a célszerűnek élni... valami fölösleges is kell az élethez, valami rikító és csillogó, valami szépség, ha még olyan olcsó szépség is. Az emberek legtöbbje nem bír a szépség káprázata nélkül élni. Valami kell, ha más nem, egy hatásos képeslap, mely - vörös és arany színekben - a naplementét ábrázolja vagy a hajnalt az erdőben. Ilyenek vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy vélem, nem rosszmájú, pesszimista, hanem az élet barátja az, aki az élet jelenségeiből leszűri a jót és örvendetest, anélkül, hogy szemet hunyna a fonákja előtt, ahol sok durva csomó meredezhet, és sok józan szál fityeghet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem létezik biztos választás, csak másféle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van pillanat, amikor ítélni kell. Az ítélet lehet bölcs, előrelátó, jó szándékú, igazságos, szeretetteli... csak egy nem lehet: kíméletes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az én véleményemre volt kíváncsi Szeredy, ahogy mentünk lefelé a Lukács fürdő jobbik lépcsőjén, hanem a saját véleményére. Azt remélte tőlem, hogy én messzebbről tudom nézni élete összegubancolódott zűrzavarát, s az én közbeiktatásom segítségével talán majd ráeszmél, hogyan is fest a helyzet annak az Istennek a szemszögéből, aki nézi mindezt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudj bánni a hazugsággal, akkor bánni tudsz majd az emberekkel is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Attól tartok, barátságon sokszor csupán egy bizalmas viszonyt értenek, aminek semmi köze az őszinte érzésekhez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyedül jöttünk a világra és egyedül távozunk. És a két nagy egyedüllét között hányszor és hányszor kell egyedül maradnunk - egyszerűen azért, mert vannak megfelezhetetlen percek és órák! Amikor egyedül kell maradnunk!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mosolygott rám. Tetőtől talpig, egy méter kilencvenkét centi színmosoly. Hogyan tud egy ember a karjaival, a lábaival, a hosszú, imbolygó felsőtestével egyszerre mosolyogni?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretek beszélgetni az emberekkel, mindig is szerettem. Azt gondolom, ha az ember mesél magáról, olyasmire is rájön magával kapcsolatban, amit korábban nem tudott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A "Szív" jelképét mindenki félreérti. Azt hisszük, itt laknak a tiszta érzelmek, mint ahogy a szeretetről is azt hisszük, hogy az valamiféle meleg, jóakaratú, szentimentális érzület. Nem így van. Aki a "Szívével lát", tisztán lát! Az Egészet látja együtt, mindenféle érzelmi elfogultság nélkül. Azt látja, ami valóban van, mert nincs belebonyolódva a drámába.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A remény nem azonos az örömmel, melyet akkor érzünk, amikor jól mennek a dolgok, vagy a tettrekészséggel, amellyel belevágunk egy jónak ígérkező üzletbe. A remény semmiképpen nem azonos a derűlátással. Sokkal inkább munkálkodás egy ügy sikeréért. Nem abbéli hitünk, hogy valami jól fog sikerülni, hanem a bizonyosság, hogy valami értelmessel foglalkozunk, akár sikerrel járunk, akár nem. Ez a remény erőt ad, hogy éljünk, hogy kipróbáljunk új dolgokat, még reménytelennek tűnő körülmények között is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azért nem talál az ember szép és békés helyet, mert egyáltalán nincs is. Talán azt hiszed, hogy van, de aztán mikor egyszer odakerülsz, ha nem figyelsz egy pillanatig, besurran valaki, és felírja, hogy "... meg!" - pont az orrod alá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki nem emlékezik, az nincs. Az emlékektől lesz egy ember valóságos, tőlük lesz a múltnak teste. Az ember egyénileg is, csoportosan is tanuló lény, s ha van esze, nem ismétli meg a bajhozó hibáit. A személyiség: reflektált emlékezet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás