„ Az emberi elme különlegessége, hogy bármilyen várakozás alakul is ki bennünk a távoli jövőt illetően, újra meg újra elébe furakodnak a közvetlen jövőt érintő és meghatározó problémák. Ha például ma délutánra előjegyzésünk van a fogorvosnál, ez a randevú, még ha időlegesen is, de elfeledteti velünk a jövő évre várható eseményeket, még ha azok tömegkatasztrófa-jellegűek is. ”

„ Minél több dolog változik az életben, annál több tűnik korábbról ismerősnek. ”

„ Semmi sincs hiába: a természet nem pazarol, s ha pazarol is: szükségszerűen. ”

„ Korábban soha nem gondoltam bele, de csodálatos, hogy hányféle fény van a világon és hányféle égbolt: a tavasz halványkékje, amikor az egész világ irul-pirul; a júliusi dél buja, élénk derűje; a bíborszínű viharfelhők, a zöldes háborgás, mielőtt lecsap a villám, és az őrülten színes naplementék, amik kábítószeres álomhoz hasonlítanak. ”

„ A tenger szépsége nem csökken szemünkben attól, hogy tudjuk, olykor hajók süllyednek el. ”

„ Egyike az elme nagy ellentmondásainak: bármi, amit elérsz, idővel unalmassá válik, és bármi, amit nem érsz el, kívánatos marad. ”

„ Ön nem ismeri a női nemet! - Valóban, én csak a női igent ismerem. ”

„ - Milyen érzés, ha az ember szerelmes?
- Hát... amint meglátod a szerelmedet, a szíved leesik a gyomrodba, szétnyomja a zsigereket. Az így kiszorított nedvességtől izzadni kezdesz, és a víz kivágja az agyad biztosítékait, amitől aztán teljesen kótyagos leszel. Végül kisül az agyad, elernyednek a rágóizmaid, és amíg a nagy Ő odébb nem megy, csak állsz, és makogsz, mint a hülye. ”

„ Az ember életének döntő fázisai: elhiszi, hogy van Mikulás; nem hiszi el, hogy van Mikulás; ő a Mikulás. ”

„ Az alkalmat (...) nem akkor találod, amikor keresed, hanem amikor kínálkozik. ”

„ Az élet elviselhetetlen lenne, ha örökké tartana. ”

„ A rizling olyan a magyar borok között, mint a közhely az emberi gondolkodásban: összeköti az emberi dolgok mélyebb értelmét. ”

„ Hihetetlen, hogy az ember őrizkedhet a bajtól az életének nagyjából minden egyes percében, leszámítva, mondjuk, öt másodpercet, és az az öt másodperc a lehető legnagyobb bajba sodorhatja. ”

„ Az emberi test minden egyes sejtje átlagosan 7 évente kicserélődik. Mint a kígyóknál, utunk során ledobjuk bőrünket. Biológiailag újjászületünk. Kereshetjük a változást, valószínűleg keressük is. A változás azonban nem látható. Legkevésbé saját magunk számára. De mindannyian változunk. Teljesen, örökre. Amikor olyanokat mondunk, hogy "az ember nem változik", az csak az őrült tudósokat hajtja, mert minden tudomány szerint az egyetlen állandó a változás. Az energia, az anyagok állandóan változnak. Alakváltozás, összeolvadás, felnőtté válás, halál. Ez az az út, amit az ember nem változtathat meg. Ezekbe a dolgokba kapaszkodunk ahelyett, hogy azzá válnánk, amik lehetnénk. A régi emlékekbe kapaszkodunk ahelyett, hogy újakra tennénk szert. Az út, amelyhez hittel ragaszkodunk, minden tudomány ellenére... ezek azok a dolgok, amik változatlanok az életben. A változás állandó. Az, hogy változást tapasztaljunk meg, csak rajtunk múlik. Úgy vesszük, mint a halált, vagy mint egy második esélyt az életre. Ha kinyújtjuk az ujjainkat, elveszítjük a fogást, és vele együtt a színtiszta adrenalin érzését. Bármelyik pillanatban kaphatunk egy új esélyt az életre. Mindig újjá tudunk születni. ”

„ Ha egyszer megszabadultunk az önteltségtől, a bonyolultságtól és még jó néhány más dologtól, amelyek utunkban állnak, előbb-utóbb felfedezzük, hogy (...) Élni Jó. ”

„ Az ember élete olyan, mint a patak. Néha megzavarodik, és törve-zúzva kiárad, de mindig visszatér a mederbe. ”

„ Hiszem, hogy az öregedésre nem akkor kell készülni, amikor ott van. Jó azt jóval hamarább tudni, hogy múló a fiatalság, ez a "minden az enyém" érzet. Az értékrendszerünk is megváltozik egy kicsit, ha a tudatunkba kerül, hogy megöregszünk. Örökösen csak az megy, hogy tartsd magad fiatalon. Mert félünk. Félünk az öregedéstől, félünk a haláltól, elvesztettük a hitünket, nincsenek morális értékeink, nincs mibe kapaszkodnunk. Figyeld meg, ha valaki szépen tud megöregedni, az morális tartást ad. Derűt. ”

„ Aki nem eszik és azért hal éhen, éppúgy öngyilkosságot követ el, mint az, aki golyót röpít a fejébe. Aki Krisztust elutasítja, éppúgy elkárhozik, mint az, aki testestől-lelkestől az ördögnek szolgál. ”

„ De mindig úgy érzi az ember, hogy őt semmilyen baj nem érheti, a golyók elrepülnek mellette, a betegség elkerüli. Az öregkori halál meg olyan távol van, hogy gondolni se érdemes rá. A halandóság tudatában nem lehet élni. El kell feledkezni róla, és ha efféle gondolatok mégis megkörnyékezik az embert, el kell űzni, el kell fojtani őket, máskülönben meggyökereznek az agyában, növekedésnek indulnak, és gyilkos spóráik megmérgezik az életét annak, aki megadja magát nekik. Nem szabad arra gondolni, hogy te is meg fogsz halni. Abba bele lehet tébolyodni. A tébolytól csak egyvalami menti meg az embert - a bizonyosság hiánya. A halálraítélt élete, aki tudja, hogy egy év múlva kivégzik, az olyan halálos beteg élete, akinek az orvosok megmondták, mennyi ideje van hátra, a hétköznapi ember életétől csak egyvalamiben különbözik: az előbbiek pontosan vagy körülbelül tudják, hogy mikor halnak meg, a hétköznapi ember viszont mentes ettől a tudástól, és ezért érzi úgy, hogy örökké élhet, noha akár másnap egy katasztrófában az életét vesztheti. Nem a halál a rettenetes. Hanem várni a halált. ”

„ Nem hiszem, hogy az emberek közti különbség a vérükben lenne, inkább a lelkükben. ”

„ Gyanakvó pesszimizmusomat semmi sem hívja ki annyira, mint a női szépség. Ha diktátor volnék, minden szép nőt becsukatnék. A világ menete sokkal békességesebb lenne. ”

„ Mindenki a saját világában él. Ha meg akarjuk változtatni a világunkat, nekünk kell megváltoznunk. ”

„ Van egy régi kínai átok: élj érdekes időkben. Te azt mondod, rohadt élet. Én azt mondom, érdekes idők. Beleszülettünk, ezt kell élnünk. ”

„ Tudja (...) nem hiszek abban, hogy túlságosan sokat kellene rágódni a múlton. Az ősök efféle tisztelete... jókora tévedés. A jövő az, ami valóban számít. Itt vannak önök, két fiatal és egészséges ember, önöké a világ. ”

„ Fordíts energiát azokra, akik erőssé tesznek. A gyengékre pazarolt energia a végzetedbe taszít. ”

„ Lehet mindennél
súlyosabb terhed az, hogy
nem szorulok rád. ”

„ Képes vagyok szeretni és tisztelni azt az embert, akit nem kedvelek. ”

„ A barátaimat a külsejük alapján választom meg, az ismerőseimet a jellemük alapján, az ellenségeimet pedig az intellektusuk alapján. ”

„ A kétely barátságokat és szerelmeket dönthet romba, így nincs helye az életünkben. Kiben bízhatnánk, ha egymásban nem? ”

„ Megtalálom az összetört szíved minden egyes darabját, aztán újra összerakom. Lehet, hogy sokáig tart, de én türelmes ember vagyok, s végül a barátod leszek. ”

„ A vigasztalás olyan, mint a timsó: a frissen vágott seb vérzését elállítja, de borotválkozni mégsem lehet vele. ”

„ Nem mutatom meg magam teljesen. Mindenki annyit kap belőlem, amennyit megérdemel. Bizalomért jár a bizalom. ”

„ Arra gondolt, hogy nincs erő hatalmasabb, nincs szenvedély pusztítóbb, nincs szerelem tisztább, nagyszerűbb, mint az övék. Minden asszony hazudik, amikor azt mondja: ellobban a szenvedély, megcsúnyul a szerelem néhány együtt töltött év után. Nem pusztulhat el! Jelképpé vált a számára ez a közös szemlélődés. Kiemelkedtek a hétköznapok szürkeségéből, a dolgok fölé kerültek. Föntről olyan szokatlannak tűnt minden: a házak, az emberek, az utcai nyüzsgés. Aprónak, jelentéktelennek. Az emberek értelmetlenül szaladgáltak, tele voltak nyugtalansággal, feszültséggel. Hiányzik belőlük a bizonyosság. Nem valamilyen vallásos kötődésre gondolt, hanem a szerelem nyújtotta biztonságérzetre. ”

„ Az emberi méltóságot sárba lehet taposni, meg lehet tépázni, könyörtelenül ki lehet gúnyolni, de elvenni csak akkor lehet, ha megadja magát. ”

„ Élő szó az, ami vérzik. Néha csak annyira, mint egy megszúrt ujjhegy. Az ember maga is megijed, amikor kimondja. Akkor is, ha olvassa. Ami mélyről jön, az mindig véres. Ami odabent természetes - hogy az élet: vér -, az a felszínen ijesztő. "Juj, ezt nem kéne kimondani!" "Ezt nem szabadna nyilvánosságra hozni!" Tiltakozást vált ki. Viszolygást. - S ugyanakkor örömet is!
A holt szóról nincs mit beszélnünk - legtöbbször azt mondjuk ki. A holt szó lehet szép, okos, művészi, de nincs benne vér. Nem "onnan" jön, bentről, a "dobogó szívből". A holt szavakat mindig valami helyett mondjuk ki, és ez a valami lényünk igazsága. Nem az a baj vele, hogy nem okos vagy szép - a baj vele az, hogy öl. ”