Véletlen idézetek

Bár kívülről szemlélve minden nagyon hétköznapinak tűnt... minden megváltozott. Nem olyan volt, ami az embert villámcsapásként éri, vagy (...) mint egy becsapott ajtó, vagy egy magas C az operában. Lassú, lopakodó változás volt, olyan, ami úgy kezdődik, hogy az ember nem veszi észre, és vége van, mielőtt rájönnénk, hogy elkezdődött.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A táplálék nem magától értetődő dolog. Először is akarni kell, aztán várni rá, és ha teljesül a kérés, minden esetben hálával, tisztelettel fogadni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és úti céllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban megérkezett a séta céljához, mely soha nem egy ház vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés a világgal. Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta a teljes magány. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legnagyobb boldogság is unalmas teher, ha azt mással nem közölhetjük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Istennel az a baj, hogy soha nem lehet tudni, hogy nem az ördög egy fortélya-e.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi siránkozás sem tud hozzátenni egyetlen percet sem az életéhez, nem ad több szívverést, lélegzetet sem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legjobb tanár a tapasztalat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valakit annak alapján ítélünk meg, netán elítélünk, amit biológiailag (öröklés, de a nemzeti hovatartozás is), pszichológiailag (nevelés, képzés) és szociológiailag (társadalmi és gazdasági adottságok) magával hozott, nem pedig annak alapján, amit ezekből kihozott, akkor teljesen igazságtalanok vagyunk vele szemben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha az élet a mi csatamezőnk. Azt kell tennünk, amit meg kell tennünk, nem azt, ami tenni akarunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legtöbb ember eljut életében egy észrevétlen pontig, ahonnan nincs visszatérés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden legyen fehér vagy fekete, minden legyen határozott körvonalú és jól definiált. De az élet nem ilyen, Mademoiselle! Bizonyos dolgok még nem estek meg, csak az árnyékukat vetik előre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Már annyi meglepő dolgot láttam, hogy a legcsekélyebb kétségem sincs afelől, hogy léteznek csodák, hogy minden lehetséges, s hogy az ember kezdi újra felfedezni azt, amit elfelejtett: saját belső hangját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet az egész életet jelzőberendezésekre és revolverekre alapozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Irányítás. Észveszejtő, hogy az emberek miféle praktikákhoz folyamodnak, hogy magukhoz ragadhassák. Egyesek megtévesztésre alapoznak, míg mások furfangos cseleket eszelnek ki, aztán vannak, akik zsarolást alkalmaznak. Miért küzdünk így, körmünk szakadtáig az irányításért? Mert tudjuk, hogy ha elveszítjük, azzal mások kezébe adjuk sorsunkat. És mi lehet ennél veszélyesebb?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki túl soká kíméli magát, azt végül a kímélet betegíti meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szóda már a civilizáció, az igaz, de nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröccsöt, ami a hosszú élet titka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden halállal elvész valami, ami értékes és helyettesíthetetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem vész el innen semmi, semmi,
Csak ami nem bírt megszületni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki sem tudja megadni nekem azt a biztonságot, amit eldobtam magamtól. Biztonságban akarok lenni, de számomra nem létezik olyan, hogy biztonság; szeretetet akarok, nem megtűrést, sajnálatot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szenvedélyek közül a legerősebb, a leggonoszabb és legmakacsabb a nemiség, a testi szerelem, és épp ezért, ha a szenvedélyek, s közülük a legutolsó, a legerősebb, a testi szerelem megsemmisül: a prófécia betelik, az emberek eggyé forrnak, az emberiség elérte célját, nincs miért élnie tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának, nem szolgálhatjuk ki mindenki igényeit. Az emberek annyira sokfélék, és olyan sokfélét és ellentéteset követelnek tőlünk, hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig, ha mindennek meg akarnánk felelni. Nem lehetünk jók mindenki szemében (...). Ez nem lehet magatartásunk mértéke. Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között. Ennek mértéke saját meggyőződésünk, lelkiismeretünk. Ezért adott esetben tudnunk kell nemet mondani. Csak a jellemtelen, konformista embernek nincsenek ellenségei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek nem változtatják meg magukat. Csak az változhat, amit kezdeni akarnak magukkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Látja ezt az ánizslikőrt? (...) Nos, maga csak egy ánizslikőrt lát. Én viszont, mivel nekem az egész lelkemet bele kell adnom a munkámba, látom a növényt, amiből készült, látom a viharokat, amelyek megtépázták ezt a növényt, a kezeket, amelyek összegyűjtötték a magokat, látom, hogyan utazott egy másik földrészről idáig egy hajón, és látom, ahogy - mielőtt belekerült az alkoholba - otthagyta színes és illatos nyomát mindazokon, akik megérintették.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig állj ellen az első késztetéseidnek. Azok a legtöbbször túl nagylelkűek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A beszélgetésnek csak akkor van igazából értelme, ha türelmesek vagyunk a szavakhoz, a beszélgetéshez. Szakítsunk időt egymásra!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni!
Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni!
Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahol egy szívnek kell lenni,
Bomlott, beteg szegény,
Megölte a vágy és a mámor
Éppúgy, mint az enyém.
Hallják egymás vad kattogását,
Míg a nagy éj leszáll
S a nagy éjen egy pillanatban
Mind a kettő megáll.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A megbocsátáshoz nem kell hívő embernek lennünk. Csak jó embernek. Ez is sok? Akkor rendes embernek. Aki nem őrizgeti magában az összes rosszat, amit átélt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem kell naplemente
az őszi kertbe` a
puha plédek alatt.
A megfékezett tébolyból
csak mélyülő csend marad,
ami rád telepszik, majd maga alá gyűr,
hisz úgyis mindegy neked.
Inkább lágyan összeroppansz,
mert kitörni nem lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó emlékezni arra, amin keresztülmentünk. Az ilyen emlékezésben erő van mindig, és bizonyságtevés csüggedések ellen. S van benne bölcs tudása annak, ami emberi megpróbáltatások fölött magasan lebeg, és méltóságos tisztán. Isteni igazságnak. Mely abban áll, hogy élünk. Mégis élünk. És süt reánk a nap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S mi haszna lenne, ha megismerné a világot? Én ismerem, s nincs egyéb vágyam, mint hogy elfelejtsem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahol szeretet van, ott nincs szükség szavakra. Ennyi. Az halhatatlan. És elegendő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet, mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldog az ember, ha igazán ember,
és nem ismeri útját a hamisságnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás