„ A valóság teljességét a jelen pillanat foglalja magába. ”

„ Másnap esett. Ez már nem a tél ónos esője volt, amely a talajra érve rögtön jéggé fagyott, de nem is a nyári zivatarok dühös zuhataga. Csendesen szitált, lágyan áztatta a földet, ébresztette a fákat és a virágokat, figyelmeztette őket, hogy közel a tavasz. Mindig szerettem a föld nedves illatát az esős tavaszi napok után. Úgy éreztem, reménnyel van tele, és az eljövendő illatos virágok, árnyat adó zöld levelek ígéretével. ”

„ Azt csak a rosszak terjesztik, hogy a jóból megárt a sok. ”

„ Ajándék lónak ne nézd a gyomrát - mondták a bölcs trójaiak. ”

„ Ellenzem a párbajokat. Ha engem hívna ki valaki, akkor kedvesen és megbocsátóan megfognám a kezét, elvinném egy csendes helyre, és megölném. ”

„ Ahogy öregedett, sok mindent megtanult, de bölcsebb nem lett. Valójában úgy érezte, egyre többet tud, és egyre kevesebbet ért. ”

„ A halál nem ad okot örömre. ”

„ A sokaságért híven munkálj, de ítéletével ne törődjél. ”

„ A rizling olyan a magyar borok között, mint a közhely az emberi gondolkodásban: összeköti az emberi dolgok mélyebb értelmét. ”

„ Gyávaságomnak
véres büntetése - te
vagy az áldozat. ”

„ Az emberek nem azt veszik meg, amire feltétlenül szükségük van, hanem azt, amire vágynak. Az emberi szükségletek gyakorlatiak és objektívek, a vágyak viszont irracionálisak és személyre szabottak. ”

„ Ha az ember az individuáció útját járja, ha éli az életet, akkor a tévedéssel is számolnia kell, különben nem lenne teljes az élet. Semmi garancia nincs rá - egyetlen pillanatban sem -, hogy nem követünk el baklövést, vagy nem kerülünk halálos veszélybe. Az ember talán úgy véli, akad biztos út. Ez azonban a holtak útja volna. Akkor már nem történik semmi, vagy semmiképp nem a megfelelő történik. Aki biztos úton jár, tulajdonképpen halott. ”

„ Mi az igazságtalanság? Hogy a nyílvessző, amit nekem szántak, elkerült. ”

„ Az ember minden életkorához más-más nyugtalanságot rendelt az Úr. ”

„ Az ellenségeit túlélheti az ember, de a biológiával szemben mindig alul marad. ”

„ Ötvenéves korára a művével készül el az ember, vagy az életével. ”

„ Megint a sírás fojtogatta, de gyorsan felült, és próbálta visszatartani a könnyeit. Elege lett a sírásból. Soha többé nem fog sírni miattuk. A könnyek haszontalanok, csak a gyengeséget jelzik, és nem méltó az emlékükhöz. ”

„ Sosem kaptam választ, mert rosszul tettem föl a kérdést. A jó kérdést kell feltenni. ”

„ Régi nyomokat keresek, melyeket elfújt a szél. Régi szavakat, melyeket elmosott a víz. ”

„ Szeretet, remény, félelem s hit teszik az embert, ők adják alkatát s jellemét. ”

„ Némelyik ékkövet a tökéletlenségei alapján lehet azonosítani. A szakértők feltérképezik őket a kövön belül. Olyan ez, mint az ujjlenyomat. Az emberek is ilyenek. Sokszor a hibáikról lehet megismerni őket. A jó azonosítás megkívánja, hogy mélyen beléjük tekints és meglásd a tökéletlenségeket. ”

„ Aki nem látja a világ hívságos voltát, maga is roppant hiú teremtés. Ezért ki ne látná, kivéve a fiatalokat, akik belemerülnek a hírnév, a szórakozások hajszolásába, a jövő tervezésébe? De fosszuk csak meg őket szórakozásuktól, azt fogjuk látni, hogy megemészti őket az unalom; ilyenkor ők is érzik semmi voltukat, még ha fel nem ismerik is: mert bizony boldogtalan sors, hogy azonnal elviselhetetlen szomorúság hatalmasodik el rajtunk, mihelyt kénytelenek vagyunk önmagunkba tekinteni, és nincs, ami elterelné magunkról a figyelmünket. ”

„ A emberi lélek öntudatlanul is védekezik minden eredetiség ellen. ”

„ A féltékenység, ha úgy vesszük, igaz és érthető indulat, hiszen nem kíván mást, mint megőrizni, ami a miénk, vagy amiről azt hisszük, hogy a miénk; az irigység viszont puszta düh, mely nem képes elviselni, hogy másnak is legyen valamije. ”

„ Az emberi arcot a tudat és az élet formálja, s titokzatos redőkből áll. ”

„ Iskola nélkül vakáció sem lenne. ”

„ Az élet tagadhatatlanul kínál valamiféle kárpótlást a kövér embereknek... Valami ínyenc zamatot... olyan élvezetet, melyet gyakran megtagad az előnyösebb vonalakkal rendelkezőktől. ”

„ Tudod van, hogy összejön minden. Ott vagy abban az életben, amit elképzeltél, talán tízszer jobb, mint amilyennek sejtetted, aztán meg már mennél is tovább. Nem élnéd meg a perceit, nem vennéd el azt, ami azzal jár, hogy harcoltál, mert már a következő lépés érdekelne. Ilyenek vagyunk... képtelenek leállni, pihenni, szétnézni a domb tetején, és élvezni a kilátást, azt, hogy ha már egyszer eljutottál a helyedre, ott le is kell ülni egy picit, és ki kell pihenned a harcot. ”

„ Anyu minden kínálkozó alkalommal azt tanácsolta a gyerkőcöknek, hogy "szökkenjenek fel a napra". Ha oda talán nem is érkeztünk meg, a földtől legalább elrugaszkodtunk. ”

„ Az egyén legszívesebben egyedül csinálná azt, amit az egész emberi faj a cselekvés legszebb pillanataiban elért. Utazna, földrészeket hódítana, irányítaná a történelmet, rakétákat lőne föl, és a saját ízlése szerint rendezné be a világot: e rendkívüli dolgozószobát, hálószobát, száguldó vasúti fülkét. Csakhogy az ötödik, a tizedik, az ezredik egyén szintén a saját ízlése szerint szeretné berendezni. A személyiségek zárt világa éppen ezért ritkán találja meg a termékeny s a teljes összhangot. És ha megtalálja is, egy időre - barátságban, szerelemben, munkában, küzdelemben - fokozatosan megbomlik az összhang, mert a másik fél vagy többet, vagy kevesebbet akar, vagy másként akarja ugyanazt. ”

„ Régi igazság, hogy a barátok elhagyják azt, akit a szerencse elhagy. ”

„ Nem szeretem, ha bárki túlságosan belelát a fejembe. Vagy isten ments, abba, ami még mélyebben lapul bennem. De Tomasetti nem egy egyszerű "bárki". Ő a barátom. A szeretőm. Őbenne megbízom. (...) Sok mindenen mentünk már együtt keresztül. De hát az ember ragaszkodik a szokásaihoz, és azon kapom magam, legszívesebben elzárnám a csapot, amit az előbb majdnem kinyitottam. ”

„ Akinek mindene a harc, a háborúskodás, annak legfőbb ellensége elsősorban önmaga. ”

„ A szám a győzelem. ”

„ Az élet estéje ránksötétedett
ne nézz rám kormozd be képedet
az élet koporsó éje ránkszakad
vigyázz magadra - elbocsátalak. ”