Véletlen idézetek

Ha valami elkallódott, ez azt jelenti, hogy nem tudjuk, hová raktuk le. Vagyis tűvé kell tenni érte mindent, ott is, ahol azt gondoljuk, úgyse lehet. Főleg ott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs árvább a gazdátlan kutyánál! Ennek is volt neve. Ezen a néven szólították. Aztán egyszer csak semmije sincs már: nincs mit ennie, nincs kit szeretnie, még neve sincs. Hát nem borzasztó?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bárcsak tudtam volna..., hogy a pénztárcám bánja, ha a kutyám a piros lámpánál kidugja a fejét az ablakon, és ráijeszt a mellettünk álló kocsi sofőrjére.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sport fogalma nem tévesztendő össze a puszta testi ügyességgel, a rekord-hajhászással, a nyereségvadászással és a legutóbbiakkal együtt járó primadonnáskodásokkal. Ez utóbbiaknak nemcsak hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerencséhez az is hozzátartozik, hogy az ember felismerje, amikor az útjába kerül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember talán hajlamos a túlzásokra, hogy szándékosságot lásson ott is, ahol lehet, hogy merő véletlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Nagyi, beszélni kell veled!
Mondd meg, hogyan lesz a gyerek!
Dédi ezt úgy magyarázta,
gólya hozza a kórházba.
Mert a gólyát oda várják,
gyógyítgatják fáradt szárnyát.
De van gólya? Vagy ez mese?
Képen láttam, amúgy sose.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ima: az Univerzum törvényeit arra kérni, hogy érvénytelenek legyenek egy kérelmező érdekében, aki bevallottan érdemtelen rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A méltóság igen érzékeny virág, akárcsak a mimóza, és csak teljesen nyugodt körülmények közt nyílik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem is a hazugság fáj annyira - gondoltam. - Hanem az, hogy kinek hazudsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a halál szerelmének megízlelésével vívhatja ki az ember a szabadságot. Halandó kötelékeink felismerésével válunk csak szabaddá, azzal, ha felfedezzük az élet láncolatát alkotó hurkokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A zene jó hasonlat az időre. Egy hang akkor gyakorol hatást az emberre, ha emlékszik az előzőre, és várja a következőt... Mindegyik csakis a múltba és a jövőbe ágyazva nyer értelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál jó, az élet szükséges velejárója. Egy sejt halála a sejt megújulását feltételezi, ha nem halnának el és nem születnének újak, akkor nem élhetnénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A történelem a második világmindenség, amelyet az emberiség alkotott, válaszul a halál jelenségére, az idő és az emlékezet jelenségének segítségével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál biztos, csak az órája bizonytalan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha megállok az utcán, zsebembe nyúlok, úgy érzem, elvesztettem valamit. Otthon fiókokat nyitogatok, leveleket olvasok, régi ruhák zsebeit kutatom át. (...) Valamit elvesztettem. Felébredek éjjel három felé, s egyszerre megértem: az álmot vesztettem el! Nem az éjszaka álmát, az alvás melléktermékét, azt a zagyva, édes sületlenséget, (...) hanem azt az álomszerű érzést, hogy a valóság mögött van értelem, melyet nem lehet szavakkal kifejezni. Mi volt ez az álom? Miért fáj úgy, hogy nincs már? Miért kutatok utána? Az ifjúság volt? Nem tudom. Csak azt tudom, hogy kiraboltak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak akik eléggé erősek ahhoz, hogy önmaguk felől csendben tudjanak maradni, eléggé erősek ahhoz is, hogy biztosak legyenek magukban!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Édeskeveset tudunk egymásról. A bőrünk vastag, nyújtogatjuk egymás felé kezünket, de hiába, csak a durva bőrt kaparjuk le egymásról. Egyedül vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki hálára nem képes, annak a szeretete is beteg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világon nincsenek bátrak és gyávák, fiam! Csak bátrak vannak. Megszületni, élni, meghalni: ehhez már önmagában is elég bátorság kell. Mi, emberek, valamennyien bátrak vagyunk. És valamennyien félünk. Akit az emberek bátornak neveznek, az éppúgy bátor, és éppúgy fél, mint a többiek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Maguktól kellene megvédelmeznünk az embereket? A semmivel játszadoznak minden pillanatban, üres életet élnek, üres szavakkal dobálóznak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve, ezért te is tegyél hozzá néhány követ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor reggel felkelsz, határozd el, hogy megszépíted egy felebarátod napját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazmondás egy hazug világban előnytelen versenyre kényszerít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem könnyű tisztán látni a dolgokat, amikor az ember benne van valaminek a kellős közepében. Csak utólag látjuk a dolgokat annak, amik valójában voltak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretettől nem idegen, hogy miközben szeretek valakit, időnként lehetnek erős negatív érzéseim és indulataim is vele szemben. Valakit szerethetek, de pillanatokra gyűlölhetem, megharagudhatok rá, lehetek rá féltékeny, akár félhetek is tőle. Ez mind belefér, nem mond ellent a szeretetnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van értékesebb gyöngyszem annál, amiért még az életét is kockára teszi valaki? Van. A lélek gyöngye. Aki ezt keresi, lemerül a szeretett lény végtelen lélek-óceánjának legmélyére, és ott keresi azt, amiről tudja, hogy az övé, ami rá vár ebben a tiszta, csodálatos óceánban. Lemerül és keres...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fiatalabb korunkban úgy gondoljuk, annyi nagy találkozás vár ránk még az életünk során, de lassan rájövünk, ez csak párszor fordulhat elő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy ember élete nagyrészt figyelmének története. Ha két pillantás valóban találkozik: rendszerint döntő pillanat. Szinte kivédhetetlen, hogy szerelem vagy barátság szülessék belőle. Boldog karambol.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha egyedülállóval találkozunk, mindegy, mit mond, de biztos, hogy nem azért van egyedül, mert élvezi a magányt, hanem mert már megpróbált beilleszkedni a világba, de az emberek újra meg újra kiábrándítják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Faggattam, kértem: Nos, mi bántja hát?
De mást nem láttam, csak szép mosolyát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Viszonyunk csonka,
míg - ha csak lélekben is -
búcsút nem vettünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csomagolod, pakolod és viszed a könyveidet, a pakkodat, a képeket a falról. A színeket, ízeket és hangulatokat, a hozzájuk kötődő életmozaikokkal. Indaként bevonnak a formák és alakzatok a maguk történeteivel, hangoskodásukkal és dacos csöndjükkel, amivel gondolataid felgyorsuló dübörgését provokálják, hasítják ki belőled. Elkerülhetetlen, megmenekülhetetlen a zuhanás, a szédülés önmagadba, a ki-betapicskolás a pisafolyószerű érzelemtócsádba, amelyet az éveid könyörtelenül teremtettek köréd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmod valósággá válik. Tartozol azzal, hogy megéld!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg!
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás