„ Legyen valaki üzletember, énekes vagy csúcsnézettséget produkáló tévésztár, mindenképpen úgy lépjen le a színről, hogy visszatapsolják. Soha ne játssza túl a szerepét, mert újrázni bármikor lehet, de ha egyszer ráunnak az emberre, onnan már nincs visszaút. ”

„ A rossz hír gyorsan terjed és amikor megérkezik, valahogyan meg kell birkóznunk vele. Ha a férj azt mondja, ő továbblépett, mi elfoglaltságot keresünk, hogy elterelje figyelmünket. Ha a számlák felhalmozódnak, megtaláljuk a módját, hogy plusz pénzhez jussunk. Ha van egy titkunk, ami túl szörnyű ahhoz, hogy elmondjuk, megtanuljuk magunkban tartani. De emlékeznünk kell rá, hogy a kapott rossz hír néha jó hír is lehet álruhában. ”

„ A középút mindig széles, de van rajta halálkanyar. ”

„ A világ ebbe az irányba halad. Menekülhetsz, de akár elébe is mehetsz. ”

„ Ő a másik szem, mely átlát a felhőkön, a másik fül, mely a szél zúgásán is túl hall. Egy kis rész belőlem, amely a tengerig elér. Ahogy a lábamnál pihen, amint a legkisebb mosolyomra farkcsóválással válaszol, s a fájdalmas pillantás, ha nélküle indulok el, ezerszer elmondta már, hogy egyedül értem él. Talán bele is betegszik az aggodalomba, amikor nincs velem, hogy gondoskodjon rólam. Amikor rossz vagyok, könnyen megbocsát. Amikor mérges vagyok, addig mókázik, míg meg nem nevettet. Ha boldog vagyok, örül ő is. Ha bolond vagyok, nem neheztel érte. Amikor elégedett vagyok, ő is büszke magára. Nélküle nem lennék önmagam. Vele erőm teljében vagyok. Ő maga a hűség. Általa tanultam meg, mi az odaadás. Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet. Megtanított figyelni olyan dolgokra, amelyeket korábban észre se vettem. Amikor térdemre teszi a fejét, elmúlnak az emberi fájdalmaim. Ha mellettem van, megvéd a sötétségtől és a világ más ismeretlen dolgaitól. Megígérte, hogy várni fog rám... akármeddig... akárhol - ha szükségem lesz rá. És én tudom, hogy szükségem lesz - ahogy mindig is volt. Ő az én kutyám. ”

„ Talán, amit a szem lát és a fül hall, meghamisítható, de a tapasztalás soha! Minden, ami a feledésbe hullt, még mindig nyomokat vés a lelkedben! ”

„ Az emberek nagyon hamar felismerik, mi az, amiért élniük kell. Talán éppen ezért nagyon hamar fel is adják. ”

„ A legfájóbb kín örömet színlelni. ”

„ Ha valaki, akit szeretünk, hirtelen meghal, az nagy fekete lyukat éget a szívünk közepébe. E lyuk betömésének leghatásosabb módja, ha elfogadjuk, hogy az illetőt valami ostoba balszerencse érte. Még jobb, ha el tudjuk hinni - talán csak egy kis időre -, hogy valaki vagy valami megfogható a felelős. Ez kisebbíti a lyukat. ”

„ Halljuk meg az élet zenéjét. Legtöbben csak a diszharmóniát hallják. ”

„ Az embernek van egy belső iránytűje. Ha az megzavarodik, és észak helyett a délt mutatja, akkor az ember nagyon nagy bajba kerül. Hogy (...) milyen kompromisszumokra hajlandó és milyen kompromisszumokra képes, az egy más kérdés. A belső iránytű azért jó, mert az kihúzza a csávából. Ha nem, az baj. De hát, (...) mindegyikünk élete tele van kompromisszumokkal. Csak az ökör következetes! Nem? ”

„ Az igazság, az nagy dolog. Mindennél fontosabb. Ám az élet, az még nagyobb. És nem csupa igazság. ”

„ Az életnek azért tanítómestere a történelem, hogy tanuljunk tőle. ”

„ Anyánk nem a kínra
Szült minket juss szerint.
Boldognak élni - csak erre
Jöttünk esküdni mind. ”

„ Élni annyi, mint küzdeni. ”

„ Mire megtanulsz
énekelni, dalod már
rég nem arról szól. ”

„ Hogy hogyan és milyen tempóban habzsoljuk az életet, szinte mindig az életkorunk határozza meg. Ebben a versenyben már gyermekkorunktól rész veszünk, és soha nem állunk meg. Mintha minél előbb a végire szeretnénk érni. Ahogy érettebbek leszünk, alkalmanként lassítunk, hogy körülnézzünk és élvezzünk bizonyos pillanatokat. Ez a felnőtté válás biztos jele. Idős korunkban, amikor a tempó lelassul és a verseny a vége felé közeledik, időnk legnagyobb részét emlékezéssel töltjük, és elcsodálkozunk azon, hogy vajon hová is rohantunk annyira. ”

„ Sokan közülünk úgy érzik, hogy az élet csak egy vicc. ”

„ Változik az ember, változnak a lehetőségei. ”

„ A gyász természetes. Hogy túljutunk-e rajta, az döntés kérdése. ”

„ Mint halandó ember, csak azt tudom sajnálni, hogy az életem során az érdekes, megismerésre méltó dolgok mennyire parányi töredékével fogok csak tudni találkozni. De azért én is igyekszem a fény felé! ”

„ Az ember nem mindenható. Egyszerre nem szabadíthatja meg az egész világot. Óh, mint szeretné, ha azon karoknak, miknek ereje a hitregék mondáival határos, valóban volna azon hatalma, hogy ezreket ragadhatna ki a halál öléből, ha azon kebelnek, mely küzdeni tanult vésszel és viharral, volna hatalma visszanyomni az elemek veszedelmét is, ha azon mennydörgő szónak, mely előtt annyiszor megrendült az emberi akarat, volna ereje visszaparancsolni medreibe a rontó áradatot, miként vissza tudta űzni annyiszor a rontó szenvedélyeket, oda, ahonnan kijöttek! De az ember nem mindenható. A hősnek az a fájdalmas szerep jutott: mérlegre vetni az emberi fájdalmakat, ítéletet tartani a veszély közepett afölött, kit kell megmenteni rögtön, ki várhat tovább. ”

„ Ha az emberek nem ismernék a bizonytalanságot, nem is vágynának a biztonságra. ”

„ A művelt embert elsősorban a pontosság jellemzi. ”

„ Ha hisz az örökkévalóságban, az élet lényegtelen; mint ahogy egy bogár is a világegyetemhez képest. ”

„ Időnként előfordul, hogy a szüleink elválnak és az anyukánk új apukát hoz a házhoz. Ezt mi, gyerekek könnyedén meg tudnánk akadályozni, de általában nem akarjuk, mert tudjuk, hogy az új apuka sokkal olcsóbb, mint a szerelő, ha elromlik a villany vagy a vízcsap. ”

„ Csak akkor lehet igazán nekimenni valakinek, ha az ember össze van vele házasodva. Ha nincsen... törvényes kötelék, akkor az emberek sokkal óvatosabbak; állandóan bizonygatják önmaguknak, hogy minden milyen szép és jó. Igazolniuk kell magukat önmaguk előtt. Nem mernek veszekedni! Észrevettem, hogy a házastársak még élvezik is a csatáikat, és... a megfelelő kibéküléseket. ”

„ Az ostoba elsőnek mond véleményt. ”

„ Sose az elképzeléseidből indulj ki! - ez az, amit állandóan ismételgetek: sose a tudás állapotából indulj ki. A tudás azt jelenti, hogy már előre a fejedben cipelsz egy végeredményt, amit valahonnan kölcsönkaptál. Az élet olyan hatalmas, hogy nem szoríthatod elképzelések közé. Minden elképzelés csak részleges lehet. És mihelyt a részleges teljesnek nyilvánítja magát, fanatizmus, ortodoxizmus lesz belőle, mely tompa, ostoba elméket szül. ”

„ Megvolt mindene: pénz, elegáns ruhák és csillogó ékszerek. De a kemény munkával szerzett gazdagság nem hozott neki boldogságot, s nem jelentett belépőt sem a barátság, sem a szerelem köreibe. Egyedül volt, magányos és kívülálló. ”

„ Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn! ”

„ Van, amikor beszélni kell, és van, amikor hallgatni. ”

„ Nem én vagyok bonyolult, hanem a dolog, amiről beszélek. ”

„ A legfinomabb szellemesség is eltompul és ellaposodik, ha percekig tart, amíg célba ér. ”

„ Van az emlék (...). Valaki itt hagyta őket. Valaki, aki elment. De hagyott valamit. Sok emléket. Sokszor felidézhetetlen, már csak foszlányokban, érzésekben, félelmekben, fájdalmakban, apró örömökben, pillanatokban élő emléket. Amelyek itt vannak egy darabka hangban, néhány képben, teleírt füzetekben, néhány hátrahagyott ecsetben, ecsetvonásban. És benned. Mert nem csak emléket hagyott. Annál sokkal többet. A valóságot. Az életet. Az emléket, amely tovább él. Nem szavakban, nem gondolatokban, nem tettekben, és nem tárgyakban. Hanem magában az életben. Egy másik életben. Ami az övé is. Így válik az emlék jelenné, jövővé. Lehet ennél többet hagyni? ”