Véletlen idézetek

A gazdi nem teljesen ember, hanem kicsit maga is állat: hajlandó elragadtatottan bámulni a macskájától ajándékba kapott kövér gilisztát, hogy aztán egy óvatlan pillanatban visszavigye a kertbe. (A gazdi gyereke ilyenkor kimegy, megvigasztalja a sokkos kukacot és ujjal előfúr neki, hogy könnyebben vissza tudjon mászni a földbe.) A cica pedig boldog, mert végre ő is adhatott valami finom falatot a kétlábúaknak, akik láthatólag hamar el is fogyasztották - hiszen a giliszta eltűnt!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az országnak nem most lett rossz! Neeem. Most vették észre!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A régi vicc szerint a teve olyan ló, amelyet egy bizottság tervezett, ám szerintem ez nem igazán tisztességes a tevékkel szemben. Inkább olyanok, mintha egymással versengő egyetemi kutatócsoportok tervezték volna őket, s az egyes csoportok a teve különböző részeire kaptak volna kutatási ösztöndíjat. Technológiai szemszögből ugyanis a teve sokkal érdekesebb állat a lónál; az viszont igaz, hogy egészében véve ráfért volna egy koordináló kéz munkája.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életünk egy hosszú könyv, lassan forgatjuk lapjait, és mindig csak előre nézünk, vajon mit hoz a titokzatos következő fejezet? Ha eljutunk a könyv utolsó oldalához, minden titok feltárul előttünk, nem érdekes többé. Kevés regényt akarunk az utolsó oldal után még egyszer végigolvasni, legfeljebb lapozgatunk benne, egyes fejezeteit, egyes részleteit kívánjuk újra átélni. De a részlet nem az egész, nem a teljes valóság. Öröm és bánat, mint a világosság és az árnyék, nyomon követik egymást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az, hogy valami nem látható, még nem jelenti azt, hogy nem is létezik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Néha jó a múltban élni.
- Nem mehetünk vissza. Nem vezet út visszafelé, csak előre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem kell ahhoz szem, hogy lássa az ember, ami az övé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Keveset akkor hazudunk csak, ha lehetőségünkhöz képest keveset hazudunk, nem ha a lehető legkevesebb lehetőségünk van rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legfájóbb kín örömet színlelni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hazugság csak akkor igaz, ha valaki el akarja hinni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életet nem én választottam, de tudod, az énem része.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Oly mindegy,
hogy mibe halok bele: végességem,
mulandóságom tudata elég ahhoz,
hogy élvezzem az életet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Furcsa, hogy a kor előrehaladtával az ember mennyire másképpen gondolkodik a sorsról és a végzetről. Fiatalon még meg vagyunk győződve arról, hogy az élet csupa választási lehetőség. Ott állunk megannyi ajtó előtt, kinyitunk egyet, mögötte még több ajtó, ott is választunk egyet és így tovább. De nemcsak azt választjuk ki, hogy mihez akarunk kezdeni, hanem azt is, hogy mivé akarunk válni. És igazából még az sem zavar, ha hangos csattanással időről időre bezárul mögöttünk egy ajtó. Ahogyan az sem, hogy az ajtók közül sok ugyanoda vezet, ahová történetesen egy másik is. És az sem baj, ha az ajtó zárva van, hiszen ott van a többi, lehet újra próbálkozni. Az, hogy a választási lehetőség csupán illúzió, fel sem merül bennünk, hiszen csak azt akarjuk megtudni, hogy mi van az ajtó mögött, a mögött, amiről azt reméljük, hogy közelebb visz a titok nyitjához. Amíg ifjú az ember, így tekint az életre. Aztán valamikor, amikor az ember nagyjából az élete feléhez ér, megváltozik. Kétségek, csalódások, kudarcok, felesleges ismétlődések veszik át a kíváncsiság helyét. Lassan kezdjük felfogni, hogy már több ajtó van zárva előttünk, mint ahányon még benyithatunk. Egyre többet tekintünk hátra, ahelyett, hogy előre néznénk. Ami eddig jelentéktelen volt, annak hirtelen óriási súlya lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sors maga a szükségszerűség, amely véletlenekben jelentkezett. Minden szó, amit kiejtünk, önmagában véletlen, akármilyen következményekkel jár is. De kövesd csak nyomon kiejtett szavaidat, meg nem gondolt cselekedeteidet, kövesd nyomon a saját tudatos és nem tudatos lelki életedben... ki fog derülni, hogy nagyon is indokolt volt, hogy ezt vagy azt mondtad vagy tettél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak egy papírvékony különbség van a tömegek és az őket vezető néhány ember között. Az egyik csak remél, a másik döntést is hoz. Mindent egy lapra tesznek fel. És készen állnak mindent elveszíteni, ha úgy hozza a sors.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs olyan egészséges ember, aki ne kívánta volna valaha szerettei halálát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál biztosabb Istennél, a halálban nem fenyeget többé a nap nap után fennálló veszély, hogy meghal a szerelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyász örökké tart, és ha nem tart örökké, akkor nem valódi gyász.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mások hibáztatása, az önigazolás és a siránkozás olyan, mint a drogok. Csak a stresszt csökkentik, (...) a kudarc miatti stresszt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amíg tágnak érzi maga körül a világot az ember, nem sokat törődik másokkal; mikor azonban szorult helyzetbe jut, jól körülnéz, hogy (...) nincs-e a közelben valaki, aki segíthetne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A féltékenység és a bírásvágy a legmélyebb indulatok az emberi lélekben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki nálam rendesebb, az mániákus, aki nálam rendetlenebb, az zilált. Jeruzsálemben hallottam valakitől ezt az önironikus mondatot: aki nálam vallásosabb, az bigott, aki nálam kevésbé vallásos, az pogány. Sok tulajdonságjelzővel lehetne így eljátszani. Mindig mi vagyunk középen. Hozzánk képest mindenki más szélsőség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden igaztalan tett, még ha igaz ügy érdekében követik is el, magában hordja önnön átkát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valaki napról napra türelmetlenül figyeli a körtefáját, érik-e már a gyümölcse. Ha megpróbálná erőszakolni e folyamatot, tönkretenné a gyümölcsöt, éppúgy, mint a fát. De ha türelemmel vár, ölébe hull az érett gyümölcs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az újonnan megszerzett státushoz elkerülhetetlenül a korábbi elvesztésének érzése párosul, minden haladásra a veszteség árnyéka vetül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek kezdenek büszkék lenni rá, hogy nem szoktak gondolkodni. Egy ismerősöm olyan fölénnyel és lenézéssel bizonyítgatta nekem, hogy ő nem ért engem, mintha ez reám nézve volna megszégyenítő és nem őrá nézve.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt, akit szeretünk, fel kell szabadítanunk, mivel ha rákulcsolódunk, rácsimpaszkodunk, pontosan azt vesszük el tőle, amit adni kívánnánk neki, és azt veszítjük el, amit meg akarnánk őrizni. A birtoklási, irányítási vágy, bármennyire jó szándékú is, korlátozza és megakadályozza a kibontakozást, a szárnyalást. A legóvóbb, féltőbb cselekedetünkkel is árthatunk a másiknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nyitva van a zárt osztály. Háborúzunk egymással. Harc és birok; manapság erről szólnak a kapcsolatok. Kapcsolatok? Érintkezések történnek. Viszonyok vannak, alá, fölé, mögé rendelők, lesajnálók, lesújtók, ócskák. Kapcsolatok rég nem is léteznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden ok nélkül határozott ellenszenvet éreztem iránta. Az ilyen ellenszenv úgy sarkallja az elmésséget, annyi alkalmat nyújt a szellemeskedésre. Az ember állandóan ócsárolhat valakit, anélkül, hogy egyszer is célba találna; de ha folyton csúfolódunk egy emberen, néha-néha okvetlenül ráhibázunk valami elmésségre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vigyázni kell, hogy a magány ne fajuljon egyedüllétté! A magány vállalt forma, az egyedüllét kialakult, maga a kudarc.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy mennyire szeret valaki, azt onnan tudod egészen pontosan bemérni, hogy mennyire tudja a hibáidat megbocsátani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csoda csak azokkal történik, akik a csodát keresve szembe mernek nézni a kudarc lehetőségével. Azokhoz pártol a csoda, akik mindent elkövetnek, és teljesen elkövetnek, és teljesen kimerülnek a lehetetlenért vívott harcukban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs olyan helyzet, amit ne lehetne rendbe hozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás