„ Ez az egész "rend" és "kosz" dolog totális illúzió. Egyrészt, miért ne lehetne pár szem dió vagy kiszóródott bors a konyhakövön, ha egyszer néhány órán belül amúgy is elkezdek főzni ugyanúgy, ugyanott. Másrészt, mi különböztet meg egy "kosz" nevű szemcsét, mondjuk, egy "mosópor" nevű szemcsétől? Miért kellene már klórral meg savval vakarászni az otthonunkat, élére vasalnunk a nadrágjainkat, egyforma csészéket beszereznünk, összehangolnunk a bútorokat borító kárpit árnyalatát? Legfontosabb ellenérvem a mániákus rendrakás és tisztogatás ellen az, hogy mindenféle "rend-szer" szeparációt eredményez. Amikor elhatározzuk, hogy többé nem eszünk a kanapén, elválasztjuk egymástól az embereket, és "az evőknek" a konyhába kell menniük. ”

„ A virágok nem élhetnek, ha a lelküket nem adják oda a méheknek. ”

„ Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik. ”

„ Akik nem játszanak, gyakran siránkoznak, hogy a szerencse elmegy mellettük. Nem hajlandóak meglátni, hogy szerencséjüket részben ők teremtik meg. ”

„ A rosszból kell létrehoznod a jót, mert ezen kívül más nem áll rendelkezésedre. ”

„ Egyetlen lépést sem szabad tennünk a gondolkodásban anélkül, hogy az iránt, amit kutatunk, át ne volnánk hatva a tisztelet érzésével. ”

„ Nem kell mindent tudni. Nem kell bolygatni a múltat. Nem kell beleütni az orrunkat olyasvalamibe, ami nem ránk tartozik. ”

„ Vannak helyzetek, melyekben az óvatosság, amit bölcsességnek nevezünk, nem több, mint a lemondás maga. ”

„ Az éjszakai tervek reggelre mindig elromlanak. Az éjszakai gondolatoktól reggelre elidegenedünk. ”

„ A lehető legkevesebbet dobni a tengerbe a rakományból, hogy a hajó könnyedén haladjon: ez a bölcsesség. ”

„ Minden női hazugságban van egy szemernyi igazság. Ez az ő hazugságuknak erkölcsi alapja. Épp ezért veszedelmes. A valóság egy csonka földdarabján vetik meg lábukat, s oly meggyőződéssel, elszántsággal, jóhiszemű hévvel tudják védeni hazugságukat, mintha az igazságot védenék. Lehetetlen őket innen kilendíteni. Azt, ami van, rugalmasan idomítják ahhoz, ami nincs. ”

„ Az életed nem akkor kezdődik, amikor meglátod a fényt. Hanem egy másik pillanatban. Egy találkozással, egy mosollyal, egy zavart kézfogással. Amikor meglátod Őt. Amikor megtalálod. ”

„ Bánni fogod. Tuti, hogy bánni fogod, ha nem élsz. Nem most, nem is holnap, majd évek múlva. A mostot, hogy bénáztál. Fájni fog, hogy nem tetted meg, a fejedet fogod a falba verni, mert egyébként is miért voltál gyáva, meg hasonlók. Pedig csak merni kellene. Odafigyelni arra, amit érzel, és azt csinálni. Nem kifogásokat keresni, nem hisztizni, hanem húzni előre, és igenis felvenni a kesztyűt, ha az Élet a lábad elé dobja. Mondj igent, mosolyogj, szeress, bátran, kérdés nélkül, és semmit se vegyél túl komolyan. Merni neked kell. A te életed. ”

„ Az élet fura ajándék. Először túlbecsüljük, azt hisszük, örökké élni fogunk. Aztán alábecsüljük: rongyos, piszkos, túl rövid, majdhogynem eldobjuk magunktól. Végül rájövünk, hogy nem is ajándékba, csak kölcsönbe kaptuk. Akkor megpróbálunk rászolgálni a kölcsönbe kapott ajándékra. ”

„ Vajon van-e élet az álmok után? ”

„ A pontosan körülhatárolt lehetőségek, az előre megírt, kiolvasható sors, a könnyen belátható, áttetsző foglalatba zárt jövő (...), mindez megöli az álmokat: csak azt akarhatjuk, amire képesek vagyunk. Ez a mértéktartás teszi az embert dühöngő őrültté, ez kelti föl a legtébolyultabb, rövid távú becsvágyat. ”

„ A jövő nem más, mint a holnap. Lehet, hogy a jövőt nem is szabad addig megalapozni, amíg a talaj bizonytalan. ”

„ Addig vagyunk fiatalok, amíg el tudjuk képzelni, hogy előttünk állhat a pillanat, és akkor ér véget az életünk, amikor már arra sem vagyunk kíváncsiak, milyen lehetett volna. ”

„ Kell, hogy a halálnak fátyola a sírnak szemérme legyen. Itt nincs fátyol, nincs szemérem. Ez cinikus, nyílt rohadás. Vakmerőség a haláltól, hogy ilyen nyíltan mutatja művét. Megsérti a derült természetet, ha műhelyén, a síron kívül dolgozik. E lényt kifosztották. Kifosztani egy kifosztottat: könyörtelen befejezés. Nem volt már a csontjában velő, bél nem volt hasában, hangja nem volt torkában. A holttest zseb, melyet a halál kifordít és kiürít. Ha valaha volt egyénisége, most hol van? Talán még ott van, de ezt elgondolni is rettenetes. Valami imbolygó, valami megláncolt körül, lehet-e ennél gyászosabbat elképzelni a sötétben? ”

„ Semmi sem drágább, mint egy elszalasztott lehetőség. ”

„ A sírás nem forrasztja össze, ami eltört. ”

„ A normális emberek is nagyon idegesítővé válhatnak, ha idegesítő helyzetbe kerülnek. ”

„ Mi emberek olyan állatok vagyunk, akik nagyon szociálisan élnek. Úgy lettünk teremtve, vagy úgy nőttünk fel, hogy kapcsolatok nélkül elhervadunk. ”

„ Az önkifejezés az emberi természet uralkodó szükséglete. ”

„ A megszokás (...) rögzíti (...) a hibát. ”

„ A Fény Harcosa nem fél megkönnyezni régi sebeket, sem örülni az új felfedezéseknek. Amikor érzi, hogy elérkezett az idő, otthagy mindent, és elindul a kalandja után, amelyről annyit álmodott. ”

„ Jó cselekedet az, ami boldog mosolyt varázsol más arcára. ”

„ Nem az a legnagyobb jótétemény, ha megosztjuk gazdagságunkat embertársunkkal, hanem ha feltárjuk előtte a sajátját. ”

„ Az a kozmetikum, amit soha nem használok, az alapozó. Elképzelhetetlen, hogy palacsintatésztával mázoljam be a képem. ”

„ Olyan vagyok én, mint Isten, és Isten olyan, mint én! Vagyok olyan nagy, mint Isten. És ő éppoly kicsiny, mint én vagyok. Isten nem állhat énfelettem, sem én őalatta nem állhatok! ”

„ Az ártatlan gyermek a sötétségtől fél, a bűnös ember pedig a világosságtól. ”

„ Ahogy Miwako szomorú arcát néztem, elméláztam az emberi viszonyokon. Hiába vagyunk jóban, ha máshol élünk, más suliba járunk, szétválnak útjaink. És vajon hány emberrel fogok még találkozni a városban? Vajon hány emberrel fogjuk megérteni egymást? ”

„ Ne az ítélkezés, hanem a megértés szándékával hallgassuk partnerünket! ”

„ Valójában mindenki egyedül van a gondolataival ezen a földön. ”

„ A lélek rettenetes valóság. Lehet venni, eladni, csereberélni. Lehet megmérgezni és megjavítani. ”