Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger

Született:
1887. augusztus 12.
Bécs, Ausztria

Elhunyt:
1961. január 4. (73 évesen)
Bécs, Ausztria

Nemzetiség:
osztrák

Idézetek:
1 idézet (mutast őket)

Foglalkozás:
fizikus

Rövid információ a szerzőről:

Apja, a katolikus Rudolf Schrödinger, viaszosvászon-készítő, botanikus, anyja, az evangélikus Georgine Emilia Brenda, Alexander Bauernek, a Technische Hochschule kémiaprofesszorának a lánya volt. 1898-ban beiratkozott az Akademisches Gymnasiumba.1906–1910 között Bécsben tanult.

1926-ban a Zürichi Egyetemre ment. 1926 januárjában publikálta az Annalen der Physikben cikkét a hullámmechanikáról, amit ma Schrödinger-egyenletként ismerünk. Ezt az egyenletet általánosan a 20. század egyik legnagyobb eredményének tartják, ami forradalmat idézett elő a fizikában és a kémiában. Egy második cikket is publikált, mindössze négy hét múlva, ami megoldotta a harmonikus kvantumoszcillátort, a merev rotort és a kétatomos molekulát, valamint új levezetést adott a Schrödinger-egyenletre. Egy harmadik májusi cikkben megmutatta, hogy az ő megközelítése és Heisenbergé ekvivalens és megadta a Stark-effektus kezelését. A sorozat negyedik cikke megmutatta, hogyan lehet kezelni az időben változó rendszereket, mint például a szórásproblémákat. Ezek a cikkek voltak karrierjének központi elemei, és a fizikusközösség azonnal nagy jelentőségűeknek fogadta el őket.

1944-ben megírta a Mi az élet?-et, ami a negentrópiát tárgyalja és egy összetett molekula fogalmát, ami az elő szervezetek genetikai kódját hordozza. James D. Watson emlékiratai (DNS, Az élet titka.) szerint Schrödinger könyve adta neki a lökést, hogy a géneket kutassa, ami a DNS kettős spirál szerkezetének felfedezéséhez vezetett.

1956-ban visszatért Bécsbe. Az Energia Világkonferencia egyik fontos előadásán elutasította, hogy a nukleáris energiáról beszéljen, mert szkeptikus volt vele kapcsolatban, és inkább egy filozófiai előadást tartott.

Schrödinger 73 évesen, 1961-ben halt meg Bécsben, tuberkulózisban. Alpbachban temették el. A hatalmas Schrödinger-krátert a Hold túlsó oldalán halála után nevezte el róla a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU). Egy időben Schrödinger arcképe díszítette az ezerschillinges bankjegyet Ausztriában.

Aláírás:

Bővebb információk a szerzőről:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Erwin_Schr%C3%B6dinger