Néhány idézet tőle

Szenvedéseimnek bár vége-hossza nincs, s te pompában ragyogsz, mint gőgös drága kincs, egyik sem állandó, nagy játékos a Sors, kedvére ad, cserél és visszavesz megint. [link]

Ne hidd, hogy e világtól válni félek, s hogy lelkemmel sötétbe szállni félek. Mind nem riaszt, hisz elpusztulni: törvény. Mert nem tudtam jó úton járni: félek. [link]

Átküldtem lelkem - hátha hírt kapok - az Éltentúlra. Teltek a napok, míg végre megjött. Ennyit szólt csupán: "A Mennyország s a Pokol - én vagyok." [link]

Maradnék, ha a reménynek csupán egyetlen rügye fakadna a fán. De nem fakad. Tehát elindulok, s kisétálok a Semmi kapuján. [link]

A menny kerek, rozzant fedél szegény fejünk felett. Alatta nincs remény. Ne hívd az eget! Tehetetlenül forog az űrben, akár te meg én. [link]

Volt egy Kapu, de kulcsa elveszett; volt egy Fátyol, nem tépte szét kezed; ma még miénk a hír s holnapra már kiejt rostáján az Emlékezet! [link]

A mindenség titkát hiába űztem, még fix pontot sem találtam az űrben, csak egy gyöngyöt a tudás tengerében, az is eltört, mikor cérnára fűztem. [link]

Az égi szerelemben nincs varázs: hűlt hamu az, alatta nincs parázs. A földit válaszd s fel ne add soha, bár ára kín, keserv és koplalás. [link]

E földön, mondd, ugyan ki nem vétkezett? Nem képzelek bűntől tiszta életet. Ha vétkemet te gonosszal bünteted, Mi különbség van köztem és közötted? [link]

Ó szerelem, segíts hát megint A sors szomorú cselszövéseit Darabokra zúzni, s aztán Újragyúrni vágyam szerint! [link]

Mutasd a szerző összes idézetét