Néhány idézet tőle

Csengés. Egy pillanatnyi csend-rés, majd újra cseng, és ujra csend. Harmadszor is. Egy kissé összerezzensz, szíved verése gyorsúl, ám kezed a fele úton tétován megáll. Vajjon nem sorsod zörget-e ma nálad? (...) Semmi, kedves, tévedés volt... [link]

Kérdezd csak meg a csendet, mely körülvesz, mikor álmatlanul fetrengsz ágyadon, a könnyedet, mely letörletlenül pereg pillád alól, a kiáltásod, amelynek visszhangja nincsen, kérdezd meg őket, van-e valakid? [link]

Ha köd ereszkedik le, ha dér szitál reád, ha ágyútűzben állsz, vagy végigver a vihar, te tárd ki a két karod, ölelésre tárd, mert hátha egyszer kisüt még a nap, valahonnan tán nyúl egy kéz feléd, hogy hidat verjen a parttalan folyón, mely... [link]

Vedd válladra nyomasztó álmom Repülj vele messze, át száz határon. Segítsd meg lelkem, adj tanácsot nekem Ki győzzön? Az értelem, vagy az érzelem. [link]

Te már ezentúl mindig harmadik vagy. Te már ezentúl mindig hátul ülsz. Te már nem látod kettesben a tengert. [link]

Kit érdekel, kit érdekelhet már ma lázadásod s bús éjszakáid száma? Hajad, ha őszül, s nem karcsú már bokád, a lelked senkit sem érdekel tovább! [link]

Mert nélküled céltalan az út, minden vágy és ölelés hazug, hontalan vándor a boldogság, nélküled a lét csak pusztaság. [link]

Fogadd hát, Kedves, ezt a kis virágot szívesen tőlem, s e csendes dalt is. Látod, csak üdvözölnek s mit sem kívánnak Tőled, s ha megfakultak, úgyis eldobod őket. [link]

Köszönöm, hogy ünnepnek tekintesz, hogy szíved bíborborával vársz reám és ó-ezüsttel terítesz miattam; s hogy el ne fussak előled riadtan, lelked titkos, százegyedik szobáját virággal díszíted fel énnekem. [link]

Meddő dolog, pajtásom, verset írni. Nagy a világ, ki hallja meg dalod? [link]

Mutasd a szerző összes idézetét