Született:
1882. december 16.
Kecskemét, Magyarország

Elhunyt:
i.e. 1967. március 6. (84 évesen)
Budapest, Magyarország

Nemzetiség:
magyar

Idézetek:
20 idézet (mutast őket)

Foglalkozás:
zeneszerző zenetudós zeneoktató népzenekutató

Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn-  édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt.

A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint lakója lett az Eötvös Kollégiumnak, ahol Balázs Béla volt szobatársa.

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban.

1910. március 17-én, első szerzői estjén, hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Sándor (Schlesinger) Emmát, Schlesinger Móric és Deutsch Sarolta lányát.

Az első világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei szemlecímű folyóiratok számára.

1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben a Norvégianémet megszállása feletti döbbenet hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat.

1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki.

 Kodály Zoltán 1967. március 6-án, szívroham következtében hunyt el Budapesten.

Bővebb információk a szerzőről:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kod%C3%A1ly_Zolt%C3%A1n