Henrik Ibsen

Holttest mellett, gyászban az emberek általában nagyon fennkölten viselkednek. [link]

Ezer szó sem hagy az emberben olyan mély nyomot, mint egyetlen tett. [link]

A magányos ember (...) nem nevet könnyen. [link]

Mihelyt az a hang a fülembe csattan, rögtön kigyúl alattam a katlan. [link]

Azt mondják: hol szorít a cipő, nem tudja más, csak a viselő. [link]

Gyönyörű az, ha az ember célba lát S eléri azt, tűzön-vízen át. [link]

Im, pille vagyok, parányi pont, a szirmon csöppke fehér jel; te fiúcska vagy, játékra kész, ha üldözöl is, ne érj el. [link]

És valami tiszta csend üdve lebeg odalent. Nyiss utat e szűk csapáson, nyiss a szívig, kalapácsom! [link]

Aki megfosztja az átlagembert az élete nagy hazugságától, a boldogságát veszi el tőle. [link]

Költeni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk fölött. [link]