Néhány idézet tőle

Ha jót akarsz, ne ítélj elhamarkodottan. Magadat csapod be, ha nem figyelsz minden mozzanatra, ha üres hólyagnak, ostoba fajankónak tartasz bárkit is, mert nem érted, mert a véleménye más. [link]

El kell indulni bátran hátra se nézve berántani az ajtót magad után akiket szeretsz úgy is veled maradnak. [link]

A magány föloldhatatlan jégtömb. Előbb-utóbb megérkeznek rendre a test gyötrelmei, a lélek fogvacogtató látomásai. S akkor úgyis magára marad, egyedül vergődik minden ember. S vigasztalásul még csak annyit: előbb-utóbb elcsitul a sugárzás is,... [link]

Meddig reménykedem még, s mit remél a lélek? Ha izzó tűzben elenyészem, beismerem majd a vereségem? [link]

Ténfergek a hajnali ködben kiismerhetetlen torlaszok csapadék és indulatok között meg-megújuló reménykedéssel mégis az emberi mértékkel mérhető élet valahol itt lapulhat karnyújtásnyira tőlem. [link]

Egy elmosódó arc, egy mosoly. Soványka vigasz annak, aki már semmit nem remél, s mint beszennyezett kút fölé, úgy hajol emlékei fölé. [link]

Megtanultam, hogy csak a tények számítanak, és többnyire nincs hitele az ígérgetésnek. Bizalmatlan vagyok; a hízelgő szép szavak leperegnek rólam. A jószándék könyörtelen buzgalmában is kételkedem. A handabandázó prófétákat sem kedvelem. Az... [link]

Voltam, aki voltam: vakon tájékozódó, mulatságosan képzelődő, boldogtalan reménykedés, szárnyatlan madár a porban. [link]

Lassú kortyokban nyelném újra és újra drága lényed mámorító közelséged soha meg nem unnám veled a létezés szégyenét elviselni megtanulnám de fogytán már időnk otthonunk és vesztőhelyünk ez a sivár kietlen terep ne sírj te gyönyörűséges ne fordítsd... [link]

Ó, lányok! micsoda erő van a ti szemetekben. Nélkületek éltem én sokáig, nékem a mosoly nem elég. Tőletek retteg az éjszaka, a reménytelen ég, ti kényszerítitek a halált is megadásra, ne hagyjatok el soha, tanítsatok és szeressetek, csüggedő... [link]

Mutasd a szerző összes idézetét