avatar

Doubravszky Sándor

Született:
1938. május 5.
Salgótarján, Magyarország

Elhunyt:
2000. május 15. (62 évesen)
Budapest, Magyarország

Nemzetiség:
magyar

Idézetek:
2 idézet (mutast őket)

Foglalkozás:
vegyészmérnök

Rövid információ a szerzőről:

1961-ben kitüntetéses vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Oroszul, németül és angolul tárgyalási szinten beszélt.

Tudományos munkássága a poliamidok szintéziséhez, feldolgozás- és alkalmazástechnikájához kapcsolódott. 1969-ben elnyerte a kémiai tudományok kandidátusa címet, 1972-ben műszaki doktorrá avatták. Egy sor know-how és szabadalom fűződik a nevéhez.

1961-1990-ig a Műanyagipari Kutatóintézetben (MÜKI) dolgozott laborvezetői, osztályvezetői, tudományos igazgatóhelyettesi, majd igazgatói minőségben. Irányítása alatt – melynek során számos racionalizálást és modernizációt célzó intézkedést vezetett be –, a MÜKI az ország öt élenjáró ipari kutatóintézetének egyike volt. Az intézet kutatói számára előírta, hogy tanuljanak meg gépelni. Így két osztályvezető mellett egyetlen titkárnő is el tudta látni a szükséges feladatokat. Ezen felül kutatói számára minimum két idegen nyelv legalább olyan szintű ismeretét írta elő, amely lehetővé tette a külföldi szakirodalom magyar fordítás nélküli megértését és használatát. Mint a biztonságtechnika első számú felelőse, az előírások szigorú és következetes betartatásával elérte, hogy a veszélyes üzemként működő MÜKI területén az ő irányítása alatt halálos baleset ne forduljon elő.

Az 1991-ben Mikor mondjunk nemet, és hogyan – avagy út az önbecsüléshez címen megjelent könyve sikerén felbuzdulva egy 12 kötetből álló Fiatalok sikeriskolája sorozatot tervezett megírni. Ezek közül csak 3 kötetet tudott befejezni, a negyediket pedig teljes – már csak megírandó – vázlat formájában hagyta hátra. Saját nevén csak egyetlen könyvet jelentetett meg: a kalandos életet megélt anyósa életrajzát, Ánya – egy orosz asszony élete címmel.

A politikát tevékenysége környezeti feltételeit befolyásoló eszközként tekintette, és csak ebben az értelemben érdekelte. 1966-1980-ig, igazgatóhelyettesi kinevezéséig, a MÜKI párttitkáraként sokban hozzájárult az intézet színvonalának emeléséhez. Ő kezdeményezte például, hogy osztályvezetőnek kizárólag tudományos minősítéssel rendelkező munkatársat nevezzenek ki. Párthatározatba foglaltatta, hogy felső vezetői posztot a nyugdíjkorhatár elérése után ne lehessen betölteni. A felmentést követően viszont messzemenően támogatta az illető kutatói tevékenységét. Maximálisan egyetértett a munkahelyi pártszervezetek megszűnésével, elsőként csatlakozott a lakóhely szerinti pártszervezethez. 1989 októberében küldöttként részt vett az MSZP alakuló kongresszusán. A rendszerváltás után elnökségi tagként részt vett az MSZP II. kerületi szervezetének munkájában.

Hosszas betegség után 2000. május 15-én távozott az élők sorából. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.