Néhány idézet tőle

Hó kavarog az égben, hatalmas, szédítően táncoló pelyhekben és csapatokban, fehér pettyek a vasszürke égen, hó, a hideg és a tél íze a nyelveden, habozva lehel csókot az arcodra, mielőtt halálra dermesztene. Harminccentis hó, puha, mint a... [link]

Nem fért a fejébe, hogy miért tartott olyan soká rájönnie, hogy mennyire tetszik neki, amit meg is mondott a lánynak, aki erre idiótának nevezte, ő meg erre azt mondta, embert még nem hívtak szebb néven. [link]

Ahogy öregszünk, fokozatosan a saját szüleinkké válunk; ha elég sokáig élünk, látjuk az időben ismétlődő arcokat. [link]

A könyvek társasága (...) biztonságosabb, mint az embereké. [link]

Elhagyom a szavak útját, hogy az erdőt járjam, Erdei ember leszek, köszöntöm a napot, És érzem, ahogy a csend kivirágzik a nyelvemen, Akár egy különös beszéd. [link]

- Tudod-e, Rosemary Kelly, miből vannak az álmok? - Miből vannak? Hisz csak álmok... - Nem, nem azok. Az emberek azt hiszik, az álmok nem valóságosak, mert nem anyagból vannak, meg részecskékből. Nézőpontokból vannak, képekből, emlékekből és... [link]

Az emberek könnyen törnek, ahogy a szívek és az álmok is. [link]

Könnyebb valami meghatározott és láthatótól félni, mint olyasmitől, ami bármi lehet. [link]

A félelem ragályos. Elkapható. Néha az is elég, ha valaki kimondja, hogy fél, és a félelem valósággá válik. [link]

Az emberek a sötétben mihez kezdenek Volt egy kis lámpásom, de az is elveszett Kinyújtom a kezem, hátha te is azt teszed Együtt akarok lenni a sötétben veled. [link]

Mutasd a szerző összes idézetét