Született:
1847. november 8.
Dublin
Elhunyt:
1912. április 20.
(64 évesen)
London, Anglia
Nemzetiség:
ír
Idézetek:
8 idézet
(mutast őket)
Foglalkozás:
író
Apja, William Stoker (1799–1876) a dublini vár tisztviselője volt, anyja, Charlotte Mathilda Blake Thornley (1818–1901) pedig a nők egyenjogúságáért küzdött. Hét testvér sorában a harmadik volt. Stoker saját bevallása szerint hétéves koráig ágyban fekvő beteg volt, bár hogy miben állt a betegsége, azt nem tudni. Szegénység közt nőtt fel egy olyan Írországban, amit még mindig kísértett az 1845-ös krumplivész. Szülei már kiskorában is sokra tartották az irodalmat és a könyveket. Abraham Stoker magántanuló volt.
1863-ban a dublini Trinity College-ba került. Ekkorra betegségéből már teljesen kigyógyult. Az energikus fiatalember 190 centire nőtt és 80 kilót nyomott. A Trinityben két új tárgyat talált rajongásához: a költészetet és a színművészetet. Az iskola elvégzése után apja nyomdokaiba lépett, de 1878-ban megvált állásától, hogy Henry Irving impresszáriója legyen. Nemcsak munkakapcsolat volt, hanem barátság. Irving ihlető volt, mentor és egyben egy ügy is, aminek Stoker az életét szentelhette. 1875-ben jelent meg első sikeres irodalmi alkotása, A végzet lánca.
Stoker 1878-ban feleségül vette Florence Balcombe-ot, aki korábban Oscar Wilde kedvese volt. A házaspár Londonba költözött, ahol az író Irvings Lyceum Színházánál menedzserként tevékenykedett. Az Irving mellett folytatott munka eredményeképpen a londoni „High Society” tagjává vált. Londoni pályafutása alatt ismerkedett meg Sir Arthur Conan Doyle-lal és George Bernard Shaw-val. Irving amerikai turnéi lehetővé tették, hogy példaképével, Walt Whitmannel találkozzon. A színházi munka mellett jutott ideje az írásra is. Ezekben az években íródott a Pillantás Amerikára (1886), és két regény: A kígyó útja (1890), és a Watter's Mou' zátony (1895)
1890-ben az író találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad TepesDrăculea legendájáról. E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a vámpír figuráját. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárban kutatott. 1897-ben megjelent a Drakula gróf válogatott rémtettei regény és osztatlan sikert aratott.
A Drakula után több művet is írt, többek közt regényeket és egy emlékezést Henry Irvingre, de ezek meg sem közelítették a Drakulasikerét.
Bram Stoker 1912-ben hunyt el Londonban. Egyes feltételezések szerint szifiliszben, míg más források szerint túlhajszolta magát a munkában.
Bővebb információk a szerzőről:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bram_Stoker