Született:
i.e. 107. január 3.
Arpinum, Olaszország

Elhunyt:
i.e. 43. december 7. (1936 évesen)
Formiae, Róma

Nemzetiség:
római

Idézetek:
31 idézet (mutast őket)

Foglalkozás:
filozófus író politikus

Kortársai – köztük politikai ellenfelei is – ragyogó, már-már boszorkányos tehetségű szónoknak tartották, de írásai is remekművek. Mindenképp az antik irodalom egyik óriása. Művei nem töredékesek, hiánytalanul maradtak meg: számtalan (magán)levele, bírósági vád- és védőbeszéde, filozófiai és esztétikai értekezése túlélte az évezredeket. Filozófusként is számottevő.

Politikusi karrierje is rendkívüli, nemzetségéből elsőként (homo novus) tölthetett be állami tisztségeket (aedilis, praetor), végül egész a konzulságig eljutott, s e minőségében elsősorban az ő nevéhez fűződik az „államellenesnek” tartott Catilina-féle összeesküvés (coniuratio Catilinae) leleplezése, amiért a szenátus magas kitüntetésben (pater patriae – A Haza Atyja) részesítette.

Élete erőszakos halállal ért véget, mivel a köztársaságkor végének köztársaságpárti politikusaként többször is a vesztes oldalra állt. 

Cicero történeti szerepéről és politikusi megnyilvánulásairól vélt ismereteink többsége magától Cicerótól vagy elvbarátaitól származik, ezért minden tekintetben erős forráskritikával kell közelíteni.

Érdekesség, hogy állítólag ő találta meg Arkhimédész szicíliai sírját, melyet a helyi görögök már elfeledtek, és nem tudtak megmutatni az utazóknak.

Bővebb információk a szerzőről:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Marcus_Tullius_Cicero