Néhány idézet tőle

Vannak az életben pillanatok, amikor kétségbe vonod az emberiség létezésének értelmét. Amikor őrültnek gondolod a Teremtőt, amiért megadta a hatalmat a nemesi családba születettnek, akár kiérdemelte az illető, akár nem. [link]

Gyűlöltem, mert nekem megadatott, míg ő a hideg földbe kényszerült. Gyűlöltem, mert élveztem, ahogy a forró víz átmelengeti fáradt testemet. Gyűlöltem az életet, amikor ő már halott volt. [link]

A rémálom nem bennem élt, hanem én éltem át minden egyes elátkozott napfelkeltével, amit nélküle kellett megélnem. [link]

Hiába állította, mégis úgy éreztem, hogy valaki más illene hozzá. Valaki, akit a sors olyan anyagból gyúrt össze, ami épp neki való. Aki tökéletesen illene hozzá, és tisztában lenne az erejével, vagy épp annak hiányával. Egy olyan lányt, aki... [link]

Csodás nyár volt az életem, vidám napsütésben kiapadhatatlan patakként csordogált, míg ő mellettem volt, de mióta magamra hagyott, a felkavaró ősz szomorú magányosságban örvénylett körülöttem, és rántott magával egyre mélyebbre. [link]

Emlék. Van, amit szándékosan tárolunk, mint például a vonásokat, a szeretett lény mosolyát, mélyreható pillantását, és ezeket a tudatosan tárolt dolgokat bármikor előhívhatjuk, ha szükségünk van rájuk. (...) Viszont a tudatalattink is emlékszik,... [link]

A fájdalom könnyei nagyon ritkák, kicsikém. Néma sikolyok és vértelen fájdalmak útján születnek. Ne pazarold olyanra, aki nem érdemes rá! [link]

A bánat a részeddé vált, fájdalommá alakult. Egyre inkább elnehezült, és egyre mélyebbre húzott, ahol már senki nem tudott elérni téged. [link]

Minden érdekelt vele kapcsolatban, és szinte pattanásig feszült minden érzékem, hogy bár vele vagyok, mégsem érezhetem őt. [link]

Hidd el nekem, drága barátom, a tudás nem mindig áldás! A végtelen tudás ijesztő, taszítja azokat, akik nem képesek rá, s csak a végtelen magányosságot hagyja maga után. [link]

Mutasd a szerző összes idézetét