عبد البهاء

Született:
1844. május 23.
Teherán, Perzsia

Elhunyt:
1921. november 28. (77 évesen)
Haifa

Nemzetiség:
perzsa

Idézetek:
2 idézet (mutast őket)

Foglalkozás:
bahái hittérítő

Rövid információ a szerzőről:

A bahái hit alapítójának, Baháalláh legidősebb fia volt. Édesapja írásos végrendeletében (1892) Abdolbahát nevezte ki a bahái hit vezetőjének és írásai értelmezőjének.

Negyven év száműzetés és börtönév után, 1910-ben hároméves utazásra indult Egyiptomba, Észak-Amerikába és Európába, hogy megerősítse az ottani bahái közösségeket és tanítsa édesapja elveit. Budapesten is töltött kilenc napot 1913. április 9. és 18. között a magyar közélet meghívására.

Abdolbahá, Baháalláh legidősebb fia, azon az éjjelen született, mikor Báb bejelentette küldetését Mullá Husaynnak. Gyermekkorában gazdagság vette körül. Formális iskoláztatásban nem részesült, főleg édesapja tanította. Életét nagymértékben befolyásolta, hogy édesapja elfogadta és elkezdte tanítani a Báb hitét. Nyolcéves volt, amikor apja először börtönbe került, melynek következményeként rablók támadtak a házukra és kifosztották azt. Egy ideig bujkálnia kellett családjával együtt.

Apját elkísérte száműzetéseiben, így 1853-tól Irakban élt. Baháalláh kurdisztáni hegyekben való elvonulása idején, Abdolbahá másolta és mélyrehatóan tanulmányozta Báb írásait. Az Irakból Konstantinápolyba vezető úton Ő felelt a száműzöttek ellátásáról és elszállásolásáról. Drinápolyban (Erdine) átvette apja mindennapi ügyeinek intézését. Az apja a Mester címet adományozta neki, Ő azonban csak Abdolbahának nevezte magát. Nagyon sokan szerették, szelíd volt, udvarias, megbocsátó, nagylelkű és kivétel nélkül mindenkihez kedves.

Bővebb információk a szerzőről:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Abdolbah%C3%A1