Néhány idézet tőle

Mint megannyi szirom, hull a sok pehely, A világ koldulón ásít, míg telik a kehely. Hó-csókkal, hó-bókkal jégálmot kívánón! Hó-csókkal, hó-bókkal jégvágyat imádón! S már elborít mindent a szűzies fátyol, Csillogó csendjével fehéren gyászol. [link]

Egyáltalán... Létezem? Néhol egy mély kátyú vagyok, néha kis rög, vagy némi por, ami a talpakra ragad. Vagy még ennyi sem. [link]

Lépő talpam tűbe téved, időfonál éled bennem. Lépteim nyomán múltat hímez a jövőm. [link]

Egyedül sír a megkövült tegnap. Hang nélkül sikít vinnyogó áriát. Szürke palástot öltő percek - zörgő csontú ujjakkal, Arcomat simítanák, ha lenne bennük élet. [link]

Megkopott delfin vagyok sivatag közepén, minden kincsem cseppnyi sós víz - az utolsó könnyem -, mit érted hullajtok, hamvadó életem... [link]

Álom-e? A foszlány mi reménnyé ásítja lelkem? Hallom-e? A suttogó hangját? Hiszem-e? Árulón ismételt ragját? [link]

Szenvedéseim körfolyosóján: révült önmagamba botlok. Egymásnak esünk! Vívódunk: csorbult tőreink csüggedten csendülnek. [link]

Magányból és könnyből, láncot fon a Bú... Hű szolgája, a Mélységnyi Bánat, lassan nekem ront, s letarol. Könnyű a dolga. Hagyom magam. Súlyos a béklyóm... ami sárba ragaszt. Fekete köd borul körém: Rád emlékszem. S mint álmos méz-pók tapadós... [link]

Víz és por. Csókolóznak egy pocsolya tetején. Ölelkeznek, sárrá koldulva végzetük... Arcukat egymás sarával kenik. Álarcot akar hazug világuk. [link]

Mondjam? Vagy hallgassak? A szomorú az, hogy így sincs mód a megismerésre. A megértetésre. A megértésre. Hiába minden, átalakulnak a gondolataink. Én ugyan ki akarom fejezni magam, szavakat közlök, megérted... de máris mást jelentenek. Neked is,... [link]

Mutasd a szerző összes idézetét