Néhány idézet tőle

Sajnálom, hogy eltart élethossziglan, amíg megtanulunk élni. [link]

Szégyen (...), hogy élnünk kell, de tragédia, hogy csupán egyetlen életünk van. [link]

Haladt az idő, mint integető kéz egy vonaton, amelyen szerettem volna rajta lenni. [link]

Annyian lépnek fel és le az ember életének színpadán! Százezrével! Nyitva kell hagyni az ajtót, hogy bejöhessenek! De el is kell engedni őket! [link]

Annyi éven keresztül ugrált az ágyán, hogy egy délután, ugrálás közben a szemem láttára kiszakadt az ágynemű. Szállongó tollak lepték el a szobát. A nevetésünktől meg fennakadtak a levegőben. A madarakat juttatták eszembe. Tudnának-e vajon... [link]

A félénkség az, amikor elfordítod a fejedet valamitől, amit akarsz. A szégyen az, amikor elfordítod a fejedet valamitől, amit nem akarsz. [link]

Az egész életemet arra fordítottam, hogy minél kevesebbet érezzek. Nap mint nap kevesebbet éreztem. Az öregedés teszi? Vagy valami rosszabb? Az ember nem védekezhet a szomorúság ellen anélkül, hogy a boldogság ellen is ne védekezne. [link]

Boldog-e, aki együgyű, nem is tudom, de a gondolkodás annyira fáj, meg különben is, mire mentem valaha is a gondolkodással, melyik az a nagyszerű hely, ahová általa eljutottam? Gondolkodom, gondolkodom, gondolkodom, már egymilliomodszor gondolom... [link]

A dal olyan szomorú, amilyen szomorú az, aki hallgatja. [link]

Az ember az egyetlen állat, amelyik elpirul, nevet, vallása van, háborúzik, és szájon csókol. Tehát fogalmazhatunk úgy is, hogy minél többet csókolózik az ember, annál emberibb. [link]

Mutasd a szerző összes idézetét