Néhány idézet tőle

Akárhogy nézem, színházban vagyok, Páholyból néznek rám furcsa alakok. Mindenki mást hisz, más színt visel, S valódi arcát álarc rejti el. Mégis meddig éljünk álarcok mögött? Mit kell eltitkolnunk így egymás között? [link]

A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet. [link]

Ha a ma lesz a holnap tegnapja, Tedd a bús emléket az ablakba! Nehogy szomorúan gondolj a tegnapra, Tölts még egy kortyot a poharadba! [link]

Sosem vagy egymagad, csak túl kicsinyke vagy, várj, míg felkel majd a nap. Tudod, nincs mennyország, de minden síron nő virág. Várj, míg felkel majd a nap. Ezért együtt leszünk, míg végtelen az éj. Együtt, míg a nap utoljára kél. Együtt mondjuk... [link]

Százezer éve is éltek, szerettek és féltek, úgy, ahogyan én. (...) Ne nézd az órát, a naptárt, inkább gyorsan fogj át, úgy, ahogy akarsz! [link]

Ne beszélj, ha most is azt hiszed, hogyha bármit szívből mondasz, az rossz lehet neked. Nem vagy más, csak egy szürke nagykabát. Neked úgyis majdnem mindegy, melyik színt is öntik rád. Izzadsz éjjel, agyad úgy jár, mint a gép, amit elrontottál... [link]

Ha próbálsz valaki lenni, maradj az, aki vagy! Másból már van annyi, mint csillag az égen, belőled csak magad. Egymagad. [link]

Azt sem tudtuk, hogyan szeressünk, csak fogtuk egymást, Amíg dühöngött a szerelmünk, nem láttunk mást. Te sem bírtad már a kalitkát, miért maradnál, Hiszen minden szívnek szárnya van, s néha elszáll. [link]

Most először mondom el, most hinned kell nekem. Legalább te maradj itt velem! Annyi minden változik, s nem biztos semmi sem, Legalább te legyél az nekem! [link]

Ne ígérj, és én sem súgok neked Szavakat, ami szép, de mégsem hiszed, Amikor a szemedbe nézek, kiderül, Hogy ki az, ki marad, ki menekül, S ki tartozik hozzám, Mert ha a lét egy kalitkába beszorul Te fizetsz, és én is, de cudarul. [link]

Mutasd a szerző összes idézetét