Kántor János Kurszán

A felkavart por ha majd szemedbe téved, nem a szél hibás. [link]

Mi szánalmasabb: ami lehettünk volna, vagy voltunk egykor? [link]

Minden, ami szép itt hever lábaidnál s észre sem veszed. [link]

Sziklát repesztő csend, mely körém telepszik s tornyokat emel. [link]

A csend üvegén a lélek fénytörése hangtalan sikoly. [link]

Sirály sikoltoz s kövek, ameddig ellátsz: lelki otthonunk. [link]

Szemed varázsa még ott lobog a rózsák hulló szirmain. [link]

Szemem behunyom és angyalok játszanak vágyaim körül. [link]

A sajnálom szó lesújt és gyorsan elillan; váza marad csak. [link]

Csak kongó visszhang s elnyűtt mondat foszlánya a Te nagy Csended. [link]