Kántor János Kurszán

A felkavart por ha majd szemedbe téved, nem a szél hibás. [link]

Mi szánalmasabb: ami lehettünk volna, vagy voltunk egykor? [link]

Minden, ami szép itt hever lábaidnál s észre sem veszed. [link]

Sziklát repesztő csend, mely körém telepszik s tornyokat emel. [link]

Figyelmessége a szükséges megbánás magasabb foka. [link]

A Megismerés s megmérettetés között magad vagy az Út. [link]

Nyugtatom kezem rajtad s szívem oly zajt csap, akár egy malom. [link]

Szemem behunyom és angyalok játszanak vágyaim körül. [link]

Miért halkul el amire úgy vágyódunk? Csak muzsikaszó?... [link]

A sajnálom szó lesújt és gyorsan elillan; váza marad csak. [link]