Néhány idézet tőle

Jó sorsom a fényt és az árnyat Bölcsen felosztá, rendezé. Nem ölt meg bennem semmi vágyat, Örömem` unttá nem tevé. [link]

Hagyd azt a tant, hogy az ember vadállat, A töprengést a végokok felett A kárhozottak bélyegzett fajának, Kik születnek, hogy sírva éljenek. [link]

Óh, ne mulasszad el szeretni, Amíg van, kedves embered: Mert elmúlik az élet, és a Sírban szeretni nem lehet. [link]

Csak nélkülözz: az élet így tanít. Hiányzani fog mindig valamid. Hogy meg ne szoknád, nincsen oly gyönyör; De puszta híja sírodig gyötör. [link]

Sütkérezem elálmodozva A bágyadt, őszies napon. Lelkembe' nincs virág, verőfény, Csak hervadt, néma fájdalom. Tévedt madárként egy-egy emlék Repűl át néha szívemen, S szelíden, könyeimet áldva, Te újra megjelensz nekem. [link]

Akit szerettünk, nem feledjük, Bármit beszéljen ajakunk. Megrezzenünk, ha szóba hozzák, Őt áldjuk, hogyha meghalunk. [link]

Ajkad mosolygása kárt csinált eszembe`; Nem tudom, ki vagy, csak azt tudom: szeretlek! [link]

Feledj el és szeress akárkit; Vádolni nem foglak soha. Csak megsiratlak, eltemetlek, De soha, soha sem feledlek! ... Neved lesz ajkam végső sóhaja. [link]

Ah, vége, vége! Vagy ki tudja? Diák marad az ember, amig él. Leczkéjét a sirig tanulja, Nehezebbet folyvást a réginél. [link]

Volnék inkább a régi senki, Kinek nevét csak szájad ejti, S ne papiron, de kebleden Lelném meg rémed`, szerelem! [link]

Mutasd a szerző összes idézetét