Néhány idézet tőle

Jó sorsom a fényt és az árnyat Bölcsen felosztá, rendezé. Nem ölt meg bennem semmi vágyat, Örömem` unttá nem tevé. [link]

Hagyd azt a tant, hogy az ember vadállat, A töprengést a végokok felett A kárhozottak bélyegzett fajának, Kik születnek, hogy sírva éljenek. [link]

Óh, ne mulasszad el szeretni, Amíg van, kedves embered: Mert elmúlik az élet, és a Sírban szeretni nem lehet. [link]

Áldott, ki a könnyet letörli S megért egy szerető szivet. [link]

Szeretem a magányt, a csendet, Ha odahúz édes titok. Ott szövök álmot, ott merengek, Megenyhülőn csak ott sirok. [link]

Csak nélkülözz: az élet így tanít. Hiányzani fog mindig valamid. Hogy meg ne szoknád, nincsen oly gyönyör; De puszta híja sírodig gyötör. [link]

Sütkérezem elálmodozva A bágyadt, őszies napon. Lelkembe' nincs virág, verőfény, Csak hervadt, néma fájdalom. Tévedt madárként egy-egy emlék Repűl át néha szívemen, S szelíden, könyeimet áldva, Te újra megjelensz nekem. [link]

Beh jó, hogy meggyilkolt szivemről Másoknak nem beszélek. Beh jó, hogy oly nyugodt vagyok s jót Embertől nem remélek. [link]

A nő szelid, csöndes magányban Családi érzelmeknek él. Merengve jár, fák közt, az árnyban; Szép arcza így marad fehér. [link]

Itt hagytál, mint levél az ágat, Erdőt a vándormadarak, Elvitted mosolyod sugarát És szívem árva, bús maradt. [link]

Mutasd a szerző összes idézetét