Van olyan madár, amit nem szabad kalitkába zárni. Hisz a tolla túl fényes, a dala pedig édesen és vadul cseng. Szóval nem tehetsz mást, el kell engedned, vagy az is megeshet, hogy amikor eleséget viszel neki, és kinyitod a kalitka ajtaját, valahogy kihussan, mielőtt még észbe kapnál. És ez a részed tudja jól, hogy bűn volt bezárva tartani, és először átjár az öröm, de ugyanakkor a hely, amit elhagyott, sokkal szürkébbé, üresebbé válik azután, hogy szabadon eresztetted.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legjobb módja annak, hogy megtudd, Isten kiket kedvel a legjobban, az, hogy ellenőrzöd a bankszámlájukat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyerekek sokkal többet tanulnak a példából, amit látnak, mint a kimondott szabályokból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vallás egy veszélyes eszköz... de én hiszek benne, hogy Isten létezik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember megszeret valakit, (...) egészen soha nem gyógyulhat ki belőle.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

A gyerekeket az izgatja leginkább, amit el akarnak titkolni előlük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha túl sokat szórakozunk az ismeretlennel, valami rettenetes fog történni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs semmilyen véleményem a túlvilági életről. Se pro, se kontra. Úgy vagyok vele, majd megtudom, amikor odakerülök, és ez nekem elég.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt elmúlt, még akkor is, ha meghatározza a jelent.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha ma senki iránt nem érzel szeretetet, legalább ne is bánts senkit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A megértés néha kikerüli az agyat, és egyenesen a szívből érkezik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van, amit az ember nem is akar elmondani. Nem azért, mert szégyelli. Csak mert néha jobb - és másokkal szemben is kíméletesebb - megőrizni a látszatot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért van az, hogy az élet mindig olyan sokat követel, és olyan keveset ad?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Voltaképpen ez a művészet lényege. Nemcsak a képek hatnak időnként így az emberre, hanem bizonyos könyvek, szobrok, elbeszélések - akár még egy homokvár is. Utánunk szólnak, és megfognak. Mintha azok, akik alkották őket, egyszer csak megszólalnának a fejünkben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fikciós elbeszélés egyike azon létfontosságú módozatoknak, amelyekkel életünknek és a magunk körül látott, sokszor elborzasztó világnak értelmet próbálunk adni. Az elbeszélések azt sugallják, hogy néha (...) a dolgoknak értelmük van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Nézze, fiam, maga fiatalabb annál, hogysem el tudná fogadni mások bölcsességeit, de megmondhatom: a szerelem nagy ellenség. (...) Bizony. A költők örökké félreismerik a szerelmet. Sokszor szántszándékkal. Mert a szerelem nagy mészáros. A szerelem nem vak. Ohó, korántsem. Inkább kannibál, és olyan a szeme, mint a sasé. A szerelem rovarszerű. És örökké éhes.
- Mivel táplálkozik? (...)
- Barátsággal. Barátságot zabál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valaki után kémkedni bizonyos szempontból az illető meglopásával egyenértékű - a pillanatot rabolja meg a leskelődő, a pillanatot, melyről a kilesettek úgy hiszik, csak az övék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Keményre sül az, aki általment a poklok tüzén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez is olyan volt, mint amikor gyerekként szembekötősdit játszott. Minden gyerek kipróbálta, milyen "vaknak" lenni. A ház egyik sarkából a másikba kellett eljutni bekötött szemmel. Persze mindenki rettentően humorosnak találta, ha az ember átesett egy zsámolyon vagy megbotlott a küszöbben a konyha és az ebédlő között. A játék arra volt jó, hogy az ember a saját kárán tanulja meg, mennyire kevéssé is emlékszik egy alapjában véve ismerős ház berendezésére, és hogy mennyivel többet jelent a látás, mint az emlékezet. A játék után pedig elgondolkodik az ember, hogy milyen is lehet az élet vakon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szép dolog a reménység, nemes a küzdés, de a végén úgyis csak a balvégzet dönt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha megpróbálod a világot a válladon cipelni, először is beleroppan a hátad, aztán beleroppan a lelked is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nevét akarta kiáltani, haza akarta hívni őt, majd` megszakadt a szíve, ahogy belegondolt, milyen évek várnak rá, és azon tűnődött, vajon mire jó a szerelem, ha ez a vége, ha csak tíz másodpercig is így érez az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sötétben tudniillik megváltoznak a dolgok, (...) - kiváltképp ha az ember egyedül van. Ilyenkor a képzeletet fogva tartó ketrecről lehullik a zár, és senki sem tudhatja, mi tör ki a rácsok közül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fájdalom olyan, mint a részeg vendég: mindig visszajön még egy utolsó összeborulásra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Túlélték az estét, noha Tad halott volt. A következő napot is átvészelték. Meg az azután következőt. Nem sokkal lett jobb a helyzet sem augusztus végén, sem szeptemberben, de mire elsárgultak a levelek, és hullani kezdtek, egy kicsivel jobb lett. Egy egészen kicsivel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kitalált horrortörténetek segítenek elviselni a valódi szörnyűségeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha megharagszol a kritikusra, szinte biztosra veheted, hogy igaza van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember csaknem mindig nyer, akkor a győzelemnek olyan lesz az íze, mint a megerjedt szőlőlének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A pénz, tíz-húsz évnyi jólét, különös dolgokat tesz az emberrel, elhiszi ugyanis, hogy nincs olyan szorult helyzet, amiből ne lenne joga kiverekedni magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember sokkal könnyebben él egy kimondott igazsággal, mint hazugságban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ cudar hely, Danny. Nem törődik velünk. Nem gyűlöl téged meg engem, de nem is szeret minket. Rettenetes dolgok történnek a világban, olyan dolgok, amelyeket senki se tud megmagyarázni. Jó emberek rossz, fájdalmas módon halnak meg, és magukra hagyják rokonaikat, akik szerették őket. (...) Gyászolod az apukádat. Amikor úgy érzed, sírnod kell azért, ami történt vele, akkor bújj be egy szekrénybe, vagy bújj a takaró alá, és sírj, amíg ki nem sírtad magadból. Egy jó kisfiú ezt teszi. De vigyázz, tovább is kell lépned!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki képes rá, cselekszik, aki nem, az beleköt a cselekvők tetteibe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy érzem, veled még az öregséget is elviselném.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nagy dolgok gyakran apróságokon múlnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehetnek-e kísértetei nemcsak egy-egy háznak, hanem egy egész városnak? Nem csupán valamelyik épületnek, utcasaroknak, egy kis játszótér kosárlabdapályájának, az üres kosárnak, amely alkonyatkor úgy mered ki a félhomályból, mint valami véres és titokzatos kínzószerszám - nem csupán egy adott környéknek, hanem mindennek? Az egésznek? Lehetséges ez?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás