Az ember megpróbálja kerülni az egyszer már megmászott-bejárt vermeket, zsákutcákat, labirintusokat. Megkínlódunk saját magunkkal. Ám aki nem mer kísérletezni, az úgy marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Manapság az emberek már az első találkozásnál egymásra borulnak, örök szerelmet, barátságot ígérnek-fogadnak, mintha ismernék egymást, holott egy kapcsolatnak elemenként kell felépülnie.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És akkor most megcsókolsz, vagy inkább én tegyem meg e kalandor lépést? Egyelőre semmi többre nem gondoltam. Na jó, ez átlátszó, mint minden, ami nem igaz. Helyesbítek: egyelőre beérem egy csókkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Először te fogadd el végre, hogy belülről irányított, szuverén, erős, barázdált lény vagy... azután majd ők is adoptálnak valódi önmagadként, feltéve, ha eléggé szeretnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A barátság nem első látásra születik, hanem felépül, ha van miből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ugyanaz a táj valaki más lényének színpompás szövetén át nézve még igézetesebb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

"Örökké", ez alighanem azt jelenti a szerelmesek nyelvén, hogy bármikor érjen is véget, téged sosem felejtlek el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami bennünket, pacákokat illet, örömmel vennénk, hogy ha nemzenénk, és netán leányka jönne létre, születésekor lelnénk rajta egy, egyetlenegy gombot, ilyen feliratozással: On - Off.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahova érdemes elmenni, oda nem vezet rövid út.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden jóval kiszorítasz valami rosszat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mint tudjuk, az elbeszélés három szerkezeti egységből áll: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Az árulóról szóló történet struktúrája így módosul: bevezetés, tárgyalás, lefejezés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az épelméjűek is átélik néhányszor azt a mentális kínt, amikor az elmében megtelepedő sötét érzület elrákosodik. Különösen a gyűlölet karcinogén. Burjánzása következtében az ember semmi egyébre nem bír gondolni, csupán a sérelmére, éjjel-nappal annak megtorlásán agyal. Többek szerint ez a lelkiállapot váltja ki szervi betegségeinket, ezekkel idézzük magunkra a nyavalyákat. A higiénikus lelkületűek hamar kilábalnak e mocsárból, sőt: koruk, értelmi-érzelmi fejlettségük előrehaladtával többé bele se gázolnak. A bomlottak képtelenek szabadulni, mind mélyebbre taposnak gyűlölségeik feneketlen iszapjában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod-e, mi volt a felvilágosodás? Saját fényében tündöklő kornak is nevezték. Na és miben különbözik a mostanitól? Abban, hogy a mienk saját homályában sötétlő kor!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az vált jóvátehetetlenül felnőtté, aki már azon is bosszankodik, amin nevethetne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élet ez?! Ez?! A harag, gyűlölet, gonoszvágy? Ezek a szánalmas vonások főként a lidércekre jellemzőek, akik abszolút nem tekinthetők sem élőnek, sem embernek. Egy Fulghum nevű író szerint nem az élet értelme a fontos, hanem az életben rejlő értelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bekeveselltem: nem csupán végig-, hanem átélni akarom az életemet!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha kell, ha nem, elérhetetlen. Mi az?
Férfi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet egyetlen értelme maga az élet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te egy porcukormókus vagy, napozni lehet a szívednél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Piszok sokat gályáztam azon, hogy olyannak fogadjam el magam, amilyen vagyok, ugyanis ez a mentális higiénia alapja. Ezen áll vagy dől dugába az életünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudja, mindig is furcsállottam, hogy a cirkuszban is akkor tör ki a taps, ha a fakezű késdobáló egyetlen találatra sem képes. Ott áll előtte a nagy trampli, még egy vak is beleállítaná a kést, a mutatványos meg csak szerencsétlenkedik, folyton mellé dob, és ezért még meg is tapsolják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Táncolnék veled, zene sem kellene hozzá; néznélek s nem ügyelnék arra, hogy te vagy más meg ne lássa; ölelnélek, miként álmomban oly ösztönösen s gondolattalanul, mint még senkit, soha, s ezért félek tőled. Tőled félek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Káprázatos értékeket lehet felhozni olyan emberekből, akikből ki sem néznéd, hogy lényük kincset rejt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerettem. És ujjongtam, hogy szeretni tudok, szerethetek. Nincs más ezen kívül, ami ennyit adhat s mindent elvehet, ragyogás ez, nélküle színtelen voltam s lennék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgyszólván sebezhetetlen volt, gyűlölet, megvetés, irigység hiányzott belőle. S e hiány fegyverezte fel a páratlan képességgel, melynek birtokában akárkit, bárkit megértett vagy elfogadott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember általában reggel döbben rá, hogy jóval többet is alhatott volna. Ekkor azonban késő már. Kezdődik a nappal, s én, még mindig a szerelemnél maradva, azon tépelődöm, hogy évezredek óta erről szól az élet és a művészet, s mégis, ahány megfogalmazás, annyiféle arculat. Ezzel ellentétben a reggel mindig egyforma, fel kell tápászkodni: irány a fürdőszoba, a konyha, az iroda. Hallottunk már gyöngyéletről, de gyöngyreggelről soha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy látom, jelenkori életünk hívatlan publikum előtt zajlik. Ez a kukkoló tömeg minden történést zsigeri szinten leszól, kritizál. Ily módon durván megsértik a szabadságomat, az életem megéléséhez, a hibáim elkövetéséhez, az örömeim intimitásához, a tökéletlenséghez való jogomat. Utóbbin azt értem, hogy jogom van nem megfelelni mások elvárásainak. Végtére is itt vannak nekem az enyémek. Szóval az életünk inkább állóvízben röfögés hascsikarással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyik szerelem a másikat nem pótolhatja, mert mindegyik másképp egyetlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember - ha nem ügyel rá, hogy észre is vegye - önmagának füllent a legtöbbet, és ez vezet el a nyilvánossághoz intézett, a fal adja a másikat hazugságokhoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Most még csak helyi háborúk dúlnak. De már a levegőben lóg egy totális háború réme. Sok a méreg az emberiségben, a környezetben. Ez robbanáshoz fog vezetni. Nézzétek meg a kommunizmust levetett országokat. Mit vettek fel helyette? Nacionalizmust, sovinizmust, rasszizmust. Negyven évig minden szót beléjük fojtottak, most a gyűlölet tör felszínre belőlük. Karizmatikus vezetőt keresnek, s furcsa módon azokban látnak karizmát, akik fröcskölnek. Sercegve égő gyújtózsinórok nyomába szegődnek. Fajgerincről locsognak. Negyven évig altatták az értelmüket, és most, elhalt értelemmel, hogyan lehetnének szabadok? Mégis bevették, hogy azok, a választásban is. Két kézzel kapnak a közéjük szórt üveggyöngyökért, miként hajdan az indiánok. Most kérdezzétek meg az indiánokat! Ők is megünneplik a Kolombusz-évfordulót?!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rosszízű álom felszínre hozza, amit napközben kaparsz el tudatod pincéjében. Másként működik, mint a húsipar: nem azonnal dolgoz fel (...). Viszont ha valaki keveset hazudik magának, nagyon kevéssé választódnak el az álmai az ébrenléttől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az író ne legyen nekem személytelen, száraz. Ne a könyvén kívül álljon, oldja fel magát a sorokban, teremtse meg számomra azt a hangulatot, amelyben ő írását lejegyezte. Ha ezt nem teszi meg, a könyvét izzadságszagúnak érzem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azért viszünk színre egy darabot, mert át akarunk adni valamit általa. Valami megfoghatatlant. S amikor már fenn vagyunk vele a színpadon, és ott van a közönség is, többé nem az a legfontosabb, ki mint vélekedik róla. Csupán egyetlen kérdés marad: átadtuk-e, amit akartunk?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hanyatt fekve bámultam a lüktető eget, és hihetetlenül természetesen hangzott, amikor magam elé súgtam: szeretem. De hát miért szereted? Azért, amit látok benne, és azért, amit belelátok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rosszul viselem a koromat. Azt, amelyben élek. A legenda szerint Szaisz egyiptomi városban volt egy lepellel letakart kép, és aki az átkos fátylat fellebbentette, többé nem mosolygott. Úgy látom, az emberiség önhibáján belül szaiszi fátylas korszakba jutott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás