„ Halott vagy rég mondom neked
Csak lusta és ügyetlen
Egy kicsit nehezen megy a meghalás
És gyengéden megsimogatom
Higanyszürke hajadat
Majd határozottan kitessékellek az ajtón
És jó erősen becsapom mögötted ”

„ A nők átváltoznak és felfeszülnek a szerelemre
Akár a nyers vászon a festőrámára. ”

„ Közelebb hajolok a tükörhöz
Hogy jobban lássam a bennem élő anyát
Egész jól tartja magát
A mosolya sem halvány és bárgyú
Csak ne lenne ez a rémes rendmániája
Le-föl mászkál bennem
Egy percre sem nyugszik
Minden emléket élére vasal
És az összes gondolatomat
Praktikus kis tárolórekeszekbe suvasztja. ”

„ Annyira törékeny ami az emberről szól
És olyan könnyen leszakad a szövegről a lényeg ”

„ Ahány cukorka
Annyi képtelen hazugság a boldogságról. ”

„ Egyszer csak kifúrod magad belőlem
Megjelensz
Én meg azonnal szeresselek
Azért ezt te sem gondolhatod komolyan
Hisz miattad torzulok el
Már a fogaim is a levesbe hullajtom
Mert egy szép napon
Bennem sűrűsödtél önmagaddá. ”

„ Ezért alszom én mindig párnán
Hogy a gondolataimmal
Ne történhessen ilyen csúnya baleset
És igazi eszemet akárcsak az ünneplő ruhát
Gondosan megőrzöm
Hogy ép legyen majd az ünnepekre. ”

„ Egy asszony nem mondhat le a saját gyermekéről
Vagy ha mégis
Akkor már nem lesz többé asszony
Hanem ócska bútorrá válik a szoba sarkában
Amire a macska sem ül
Mert a rugók túl fájdalmasan nyikorognak. ”

„ Mint a kanyar sarkába döfött
Sírkereszthez a fakókék művirág
Úgy vagyok én is rögzítve hozzád
Bonyolult drótozással
Melyet a vihar és a rozsda gyakran megtép. ”

„ Megöregedtél anyám minek szépítsem a dolgot
Öreg bőröd úgy tapad a csontjaidra
Mint a tökéletesen záró vákuumcsomagolás
A császárszalonna kitüremkedéseire. ”

„ Én is így szeretnék
Erdőt köpködni meg madarakat
Meg persze sok-sok embert
És mindegyik életre kelne
Csak leporolná magát
És már menne is élni
Sietni és lökdösődni
Meg kiabálni a boltban hogy már megint
Drágább lett a tej
És savanyú is
Mint a fröccsbe csöppent izzadság. ”

„ Jó író vagyok
Mondatokba műtött képeim
Úgy terjednek szét
Az olvasók lelkében
Mint sugárkezelt nő
Agyában a daganatvirágok. ”

„ Szeretek uszodába járni
Az emberek itt mintha cseppfolyósabbak lennének
Meg talán a gondok is hígabbá válnak nem tudom
Csak az öltözőben dermed minden keménnyé. ”