A főzésben (...) van valami varázslat: a hozzávalók megválasztásában, a keverésben, a reszelésben, az olvasztásban, a töltésben, az ízesítésben, a régi könyvekből merített receptekben, a hagyományos háztartási eszközökben. Itt van például a mozsár, amelyben anyám háziasabb célokra törte meg a tömjént, és fűszereinek, aromáinak bonyolult árnyalatait földhözragadtabb, érzékibb varázslatnak rendelte alá. Engem részben az egész műveletsor mulandósága bűvöl el; mennyi szeretetteljes előkészület, mennyi művészi tudás és tapasztalat szorul egy pillanatokig tartó élvezetbe, amelyet a maga teljességében mindig csak a kevesek méltányolnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ tele van csodával, ám mi elvesztettük a képességet, hogy észrevegyük mindennapjainkban a varázslatot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fikció milliónyi apró igazságból épült üvegtorony, a homokszemcséket összeolvasztják, hogy egyetlen, csillogó hazugságot alkossanak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő szeletei úgy simulnak egymásra, mint a szekrényben a lepedő hajtásai: a múlt sokszor olyan közel kerül a jelenhez, hogy az események érintik, sőt olykor átfedik egymást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs kivétel. Mindenki hazudik. Úgy színezi ki az igazságot, hogy célszerű legyen: a horgásztól kezdve, aki eltúlozza a - szökött - ponty méretét, a politikai memoárig, ami a csekély tapasztalatot a történelem aranyává változtatja át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem fejeződik be. A történetünk valaki más meséjének a közepén kezdődik, csak ki kell bogozni az elbeszélés összegubancolódott szálait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Feledkezz meg magadról, ha képes vagy rá (...). Felejtsd el, ki vagy - ameddig csak kibírod. De egy szép napon, lányom, utolér az igazság. Én tudom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múltnak sosincs vége. Magunk mögött vonszoljuk mindenhova, mint egy kóbor kutya a farkára kötött konzervdobozt. És ha megpróbáljuk magunk mögött hagyni, annál nagyobb zajt csap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha egy zajos teremben is meg lehet hallani egyetlen hangot, néha egyetlen szót is, ami úgy kopog a zaj falán, mint egy lehangolódott hegedű egy zenekarban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékezet teszi, amit tenni szokott: hihető részletekkel tölti ki a hézagokat, miközben a többi a sötétben forog, mint egy fekete gyapjúfonallal megrakott orsó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmet nem lehet áldozatokkal megvenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretet olyan, mint a hó: mérhetetlenül sok szó van, mind kivételes és lefordíthatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az utazás egyik előnye, hogy egy idő múltán felismerjük: akárhová menjünk is, az emberek olyan nagyon nem különböznek egymástól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt mondják, arról írjunk, amit ismerünk, mintha az ember valaha is írhatna arról, amit ismer, mintha az ismeret elengedhetetlen volna, holott a legfontosabb a kívánság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bank ernyőt ad, amikor hét ágra süt a nap, és amikor esni kezd, visszaveszi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy féligazság ezer hazugságot takar.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy jelentéktelen nő, amikor szerelmes: életében először meglátja önmagában a szépség lehetőségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyerekként sosem bocsátjuk meg szeretteinknek a halandóságukat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen picik a sorsunk építőkockái! És mégis milyen bonyolultan kapcsolódnak össze! Elég egyet eltávolítani, és az egész összedől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Halál ott van mindenütt. Nem riasztja el a fekete kordon vagy a biztonsági őrök, nem nyűgözi le a zene vagy a pletyka vagy a divatos partiszerviz. Itt van bennünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazság olyan, mint egy hagyma, szövet és bőr egymásra simuló, szorosan illeszkedő rétegei valami körül, ami könnyet csal a szemünkbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amit négyévesen készpénznek veszünk, azt kegyetlenül ragadják el tőlünk hétéves korunkban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fesztelen báj olcsó trükk: vízben megcsillanó napfény, amin megakad a szem, egy másodpercre elvonja a figyelmet, de ennyi is elég, hogy ne lássuk - nemegyszer végzetesen - az utunkba kerülő sziklákat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy-egy elveszett kincsre száz tejesüvegkupak jut, amit a felkészületlen aranykereső kénytelen kiásni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet másból sem áll, mint elvarratlan szálakból. És néha a fonalról, ami olyan kétséget kizáróan a labirintus közepébe vezet, kiderül, hogy csak összegubancolódott madzag, és ott maradunk rémülten a sötétben, és egyre jobban eltölt bennünket a meggyőződés, hogy az igazán érdekes események tőlünk egy kőhajításnyira folynak továbbra is, de már nélkülünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világot (...) nem a szerelem, nem is a pénz, hanem a megszállottság mozgatja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet játékként kezdődik, és egy halálig tartó küzdelemként végződik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó és a rossz közötti határvonal úgy elmosódik, hogy a kettő szinte megkülönböztethetetlen, és csak jóval azután vesszük észre, hogy egyáltalán létezik, ha már átléptünk rajta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem létezik jelentéktelen dolog. Mindennek ára van, minden összeadódik, míg végül megbillen az egyensúly, és ismét elmegyünk, megint az utat rójuk, és azt mondjuk magunknak: talán legközelebb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Itt az ideje bevallani saját magamnak, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet észérvekkel befolyásolni, hogy a szerelem nem döntés kérdése.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Más jelmez itt, más helyszín ott: a mesék nem halnak meg, csak minden nemzedékkel újjászületnek egy más korban, más nyelvezettel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet és az ellentéte közötti különbség olyan apró is lehet, mint egy vérrög, olyan jelentéktelen, mint egy légbuborék. A test végtére is egy gép. (...) Minél nagyobb számú mozgó alkatrésze van, annál nagyobb az esély, hogy valamelyik elromlik. És a testnek temérdek mozgó alkatrésze van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Így van ez, valahányszor elmúlik egy rég várt esemény; s belejátszik talán a fáradtság is, a szorongás, az izgalom. (...) Ellentmondásos érzelmek hatják át: magány, hiányérzet, hitetlenség és valamilyen homályos meggyőződés, hogy ez így van jól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halottnak nincs mit veszítenie, és akinek nincs mit veszítenie, az túljutott a kétségbeesésen egy szinte már boldogságnak nevezhető állapotba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kapcsolattartásunkhoz hozzátartoznak az ikonok és az avatárok. Mint a középkorban a pajzsokon lévő minták, védelemként szolgálnak, és azt az önmagunkról alkotott képet mutatják, amelyet a világ felé tárunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás