A múltat nem lehet megismerni. A történelem szakaszonként dől a sírba, azzal a kihaló nemzedékkel, amelyik létrehozta. Csak mese marad utánuk. Hazug mese!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt ismerete megbocsátóbbá teszi az embert.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lelke mélyén mindenki tudja, mikor hibázott. (...) A sors minden botlásunkat, vétkünket leveri rajtunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A véletlen a legnagyobb teremtő, amely úgy öleli körül a Földet, akár az ózonpajzs, és még csak ki sincs lyukadva. Reggelente így imádkozom: íme, a véletlen, az én szabadítóm, bízom, és nem félek, mert erősségem ő nékem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sajnos öregszem, galambocskám, egyre jobban kopaszodok, pedig mennyire szerettem fésülködni!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi pályafutás legfényesebb pillanata, amikor a végéhez ér. Következik a nagytakarítás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hideg érzés igenis létezik. Én így nevezem. Vagy hívjuk inkább kiüresedésnek? Amikor tárggyá válik az ember. Kívül reked az időn, megnyugszik, természetesnek veszi, hogy minden mindegy. Nincs bátorság, nincs gyávaság, beletörődés van, az pedig mindent visz, ugyanakkor meg is könnyíti a dolgodat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél kevesebbet tudunk egymásról, annál cukrosabb lesz az életünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Isten (...) régen elhagyott bennünket. Fel-ad-ta! Sebaj, itt van nekünk helyette a tudomány.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A telefon az öngyilkos nyugati technológia mintapéldája (...), mert ha elromlik, nem lehet rajta felhívni a szerelőt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember csak a kevésbé fontos dolgokról dönt az eszével, a sorskérdésekről a közérzete határoz, méghozzá meglepően könnyedén. Az értelemnek nem oszt lapot, hallgatásra ítéli, ahogy szerelem idején is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás