„ Elég szörnyű, hogy egy párkapcsolatra hathatnak a külső erők. Tehát például a féltékenységről azt vettem észre: nem is az az érdekes, hogy valaki megcsalt, hanem hogy mások megtudják, és elvárják tőlem a reakciót. Mondjuk, a baráti kör - aki a tanúja, az ismerője volt az eseményeknek -, az engem arra presszionál, hogy reagáljak. Ezeket nehéz kivédeni. Én például ettől tudtam vadállattá válni. ”

„ Tudod, egy kapcsolat - az cserekereskedelem. Ha azért, amit adok, kapok cserébe valamit (...), ami érdekel, és annak a szerencsétlennek meg elég, amit én nyújtani tudok, akkor nincsen semmi baj. Addig nem ügy a veszekedés, az összezördülés, addig azok nem élesben mennek. Akkor jön ki a rákfene, amikor már uncsi. Amikor egy adott pillanatban elkezd a dolog álmosítóvá válni. És akkor tovább kell lépni. (...) Érdekes, én mindig úgy szakítok, hogy valahol egy kiskaput, ha nem is nyitva hagyok, de egy kis rést azért megtartok, azzal, hogy ezt még egyszer talán ki lehet nyitni, ha úgy adódik. ”

„ Könnyen, sőt, kimondottan gyorsan tanulok, csak nem mindig azt, ami le van írva. ”

„ Én választottam egyszer, mikor arról volt szó, hogy hogy kell az ember életét leélni, s én azt választottam, hogy őszinte leszek, és megpróbálok annyira őszintének lenni az életemben, amennyire csak lehet, mert ez a legegyszerűbb és a legkevésbé megszokott. ”