„ Isten majd megbocsát nekem, az a mestersége. ”

„ Ó, csal az ember élete!
ki tudja, mi nem ér?
Ruhád is lesz még fekete,
hajad is lesz fehér... ”

„ Hogy mit jelent a sorscsapás, azt minden ember tudja, de azt, hogy mi a szerelem, még senki sem derítette ki. ”

„ A sötét középkorban az embereknek érdemes volt a vallásra támaszkodniuk, miként egy koromfekete éjszaka is egy vak a legjobb vezető - ő jobban ismeri az utakat, mint az, aki átmenetileg nem lát. Miután viszont a Nap felkelt, már butaság egy öreg, vak embert kérni vezetőül. ”

„ Mi nagy, mi jó s szép, annak mindég rossz a vége. ”

„ Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak. ”

„ Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene. ”

„ A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas. ”

„ Csak életerős ifjúság
vív a szenvedéllyel tusát,
hajsza az, esküvés, dübörgés,
no meg a kölcsönös lelki gyötrés! ”

„ Sosem lehet tudni egy nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög. ”

„ Napok, órák, ezredévek
csillagosan mendegélnek;
szürke szörnycsigák csapatja
hosszú szarvát nyújtogatja. ”

„ Ha azt kérdezné most tőlem valaki
Mondjam meg, mit jelentesz nekem?!
Egy pillanatra zavarba jönnék,
S nem tudnék szólni hirtelen! ”

„ Angyal azt mondja: égi öröm;
ördög azt mondja: pokoli kín;
ember azt mondja: szerelem. ”

„ Akárhogy is sír az ember, a végén csak kifújja az orrát. ”

„ Senki sem annyira őrült, hogy ne találna egy még őrültebbet, aki megérti őt. ”

„ A Bibliát jogosan nevezik Szentírásnak is: aki elvesztette Istenét, ebben a könyvben ismét megtalálhatja. Aki pedig sosem ismerte meg Őt, azzal szembefúj az isteni szó lehelete. ”

„ Mi is a zene? Ez a kérdés órákon át foglalkoztatott, mielőtt múlt éjjel nyugovóra tértem volna. Maga a zene létezése is csodálatos dolog, mondhatni maga a csoda. A gondolat és a tünemények között elterülő birodalom. Mint egy megfoghatatlan közvetítő közeg, szellem és anyag közt lebeg testetlenül, mindkettőhöz kötődve, mégis különbözve azoktól. Szellem, de szellemként kötődik az idő mérhetőségéhez. Anyag, ám anyagként nélkülözi a teret. ”

„ Leheverünk a gyepre,
hol pálmák árnya ring,
s álmodjuk mindörökre
szerelmes álmaink. ”

„ A boldogság könnyelmű fruska, nem időz sokat egy helyen,
hajad szemedből elsimítja, megcsókol, s tűnik hirtelen. ”

„ Nem sóhajtunk, könnyünk se csordul,
mosolygunk, mi több, nevetünk!
Nem árulkodik a titokról
keserű ráncunk, tört szemünk. ”

„ A Biblia mily csodás könyv! Olyan magas és széles, mint a világ, a teremtés szakadékaiban gyökerezik és az ég kék titkaiban tornyosodik. Napfelkelte és naplemente, ígéret és beteljesedés, születés és halál, az emberiség egész drámája, minden ebben a könyvben van. A könyvek könyve ez, a Biblia. ”

„ Tizenkét sűrü oldal!
Egész kis kézirat!
Nem írják ennyi sorral,
hogy: elbocsájtalak! ”