„ Állatok vagyunk, húsból és vérből valók, szükségünk van a testre ahhoz, hogy a lélekről is tudomást vehessünk. Minden szeretetkapcsolatból, amit elveszítünk, a testet sajnáljuk, és ha megőrizhetnénk a testet még a maga halott, néma, de sértetlen valójában, elégedettek lennénk. Piramisokat emelünk a testnek, és senkit nem tudunk halottnak tekinteni, száz év elteltével sem, amíg elő nem kerül a teste. Eltűntnek nyilvánítjuk, úgy hisszük, egy távoli, ellenséges területen rekedt, ragaszkodunk ahhoz, hogy életben tudjuk, hogy azt hihessük, visszatér. Nem segíthetünk neki, nem mehetünk el érte, mert aki olyan messzire távozott, az mindig hibázott, és meg kell fizetnie az árát. Nem tehetünk mást, mint visszavárjuk, kötelességünk visszavárni, akár egy életen át. Csak ha visszakapjuk a testét, szabadulunk meg a várakozástól. ”

„ Isten mindenkire annyi fájdalmat osztott, amennyit az illető el bír viselni, se többet, se kevesebbet. ”

„ Kevesen kapnak esélyt arra, hogy a túlvilágon vigaszra leljenek. Semmit sem érnek tetteink, nem számíthatunk értük jutalomra. Mert előre meg van írva a sorsunk. Kárhozatunk vagy üdvözlésünk már világrajövetelünk napján kihirdettetik. De csak a halálunk után szerzünk tudomást róla. Ezért az élet számunkra nem más, mint gyötrő várakozás. ”

„ Az ének akkor szép, ha hamar véget ér, és akkor jó, ha igazsággal végződik. ”

„ A szabály mindig a szót követi: ez minden nyelvtan gyenge pontja. A szabály nem teremt rendet, csupán a rendetlenség leírása. ”

„ Az igaz szó. Az élet és a halál közti különbség csakis abban érhető tetten. ”

„ Nem merek semmit sem remélni. Megelégszem azzal, hogy félreteszem az érzéseimet a későbbi reményhez! Az idő majd megmutatja, melyekben van ott a remény folytatása, és melyektől kell megválnom. ”

„ Mindannyian arra vágyunk, hogy valaki megőrizzen minket az emlékezetében. ”

„ A hiábavaló erőlködésben, hogy feloldjuk a halál misztériumát, birtokolni akarunk, magunkba szívni az életből, amennyit bírunk. Nem vesszük észre, hogy így teszünk tönkre mindent, amiről azt hisszük, szeretjük. ”

„ Azt akarom, hogy érintetlenül maradjon meg bennem azoknak a helyeknek az emléke, amelyeket az idő megédesített és megtisztított minden fájdalomtól. És nem is lesz baj, ha egy napon az emlékezet elveszti azokat a képeket is, és hagyja, hogy feloldódjanak a feledésben. (...) Ha soha semmit sem felejthetnénk el, az elviselhetetlen volna. ”

„ Az, amire másokból emlékezünk, pusztán emléke annak, amit rájuk vetítettünk. ”

„ A háború más távlatot ad a dolgoknak, eltorzítja a valóságot. Minden mulandónak, pillanatnyinak tűnik. ”

„ A fájdalom nem olyasvalami, amit meg lehet osztani. Mindenkinek meg kell fizetnie a maga részét. ”

„ Saját országunk eper, az idegen ország fekete áfonya. ”

„ Ez a mi túlvilágról alkotott felfogásunk: fél méterrel a föld alatt, nem pedig ünneplő szentek körében. ”

„ Olykor elég egy illat, egy fény, egy dallam, amit ezerszer érzett, látott, hallott, anélkül hogy tudatosult volna, ami hirtelen előhívhat egy emléket. ”

„ A sors olykor tervének eszközéül jelöl ki, saját kegyetlensége cinkosává tesz bennünket anélkül, hogy észrevennénk. ”

„ A megismerés utazás, és a lehetséges utak száma végtelen. ”

„ A csend a zenében olyan, mint a fehérség az akvarellen. Nem szín, de szükség van rá a festéshez. ”

„ Az ember élete fellobban, izzik, majd kialszik anélkül, hogy egy morzsányit is elégetett volna mindama fájdalomból, melyet magában hordoz. ”

„ Az a remény éltet bennünket, hogy emlékeink visszatérnek. Hogy valamit előre jeleznek. ”

„ Az emlékezet az a fájdalomdíj, amelyet nap mint nap fizetek, amikor felébredek ebben a világban, és beletörődök, hogy benne élek. ”

„ Szép dolog az éneklés. Az ember tüdeje megtelik levegővel, a vére fürgébben kering, az agya is felgyorsul. Így lesz a szomorú dallamokból is vidám zene. ”

„ A helyes szó harmóniát kölcsönöz a gondolatnak, a zene sziklaszilárd matematikai bizonyosságával ruházza fel. ”

„ Semmi sem tart tovább, mint mi magunk, és ha egyes fájdalmak túlélnek is bennünket, az csak azért van, hogy biztosan végezzen velünk. ”

„ Kapcsolatot létesíteni, ez a kulcsa mindennek. Elfogadni, hogy találkozunk a másikkal, anélkül, hogy kisajátítanánk, anélkül, hogy várakozásaink, elvárásaink tükrévé tennénk. ”

„ Amikor két ember találkozik, óhatatlanul bekövetkezik, hogy kölcsönösen színt vallanak egymásnak a múltjukról, olyasféleképpen, mint amikor a vámnál az ember bevallja, hogy van-e nála tiltott áru. Hogy az újonnan létesítendő kapcsolat szolgálatába állítsa a múltat, hogy megfizesse érte a vámot. ”

„ Egy kegyetlen isten úgy alkotott meg minket, hogy a fájdalom sosem tép cafatokra, amikor felrobban bennünk. Elménk és testünk közbülső szűrője fékezi a fájdalom hevét, így teljes tudatunkkal jelen vagyunk saját szenvedésünknél, megtapogathatjuk bármelyik vonagló, de meghalni képtelen porcikánkat. ”

„ Az elsajátított nyelv csupán álarc, kölcsönzött identitás. Kellő távolságtartással kellene hozzá viszonyulni, és sosem volna szabad engedni a csábításnak, hogy az ember teljesen alkalmazkodjon hozzá, és ezáltal megtagadja anyanyelve hangait, hogy a másokét utánozza. Aki enged ennek a csábításnak, azt kockáztatja, hogy elveszíti az emlékezőképességét, a múltját, anélkül, hogy másikat kapna helyette. ”

„ Elég egy fuvallat, ha a hamu alatt parázslik még valami. ”

„ Mint minden, ami az ember sajátja, a nyelv is változik, és nyelvi tisztaságra törekedni éppoly értelmetlen, mint faji tisztaságra. ”

„ Egy nyelv formái óhatatlanul visszahatnak arra, aki azt a nyelvet beszéli, alakítják az arcát, a házakat, a földet, a szokásokat, az ételt. ”

„ Minden nyelv az egyszerűsödés útján halad, azaz a jelentés maximumát kívánja kifejezni minimális hangtorlódással. Ezért van az, hogy a legrövidebb szavak a legősibbek, a leginkább korrodálódottak. ”