„ Légy jóban a világgal, és akkor az életed is jó lesz. Szólj egy jó szót a szomszédhoz, mert nem tudod, hogy fordulnak a dolgok. ”

„ Mindig te üss elsőként, hadd omoljon csak össze az ellenfél már az elején! Én ezt tanultam az élettől. ”

„ Ha valakivel barátkozni szeretnél, csak hallgasd meg a bánatát, és adj neki reményt! ”

„ A legrosszabb emberi tulajdonság azonban a fösvénység. Valódi bosszúság és fájdalom. Szerencsétlenek azok az asszonyok, akiknek egy fösvényt kell irányítani. ”

„ Az egyenes beszéd egyenes barátokat hoz. ”

„ Az árulót mindig a barátaid között keresd. ”

„ Nem elég, ha a férjed vagyona annyi, akár egy pasáé, és a gyerekeidé Ábrahám minden kincse. Minden nőnek meg kell teremtenie a saját maga biztonságát, és a férje előtt titokban kell tartania. Annyi pénzt kell gyűjtened, amennyit csak tudsz. Különben élősködsz majd mindenkin, mint egy pióca, és akkor valóban nem is vagy annál több. Akkor pedig lehajthatod a fejedet, tűrheted a verést, és a megcsalást, és még meg is köszönheted. ”

„ Amikor majd remélhetőleg te is anya leszel, majd meglátod, milyen nehéz is. Sok szülő a sorsra bízza a gyermekét. "Ha nem saját maga éli meg, nem tanul belőle" - mondják, és ölbe tett kézzel nézik, ahogy a gyermekük begyűjti a pofonokat az élettől. Nem segítenek nekik. Én viszont nem hagyom, hogy te is elkövesd az én hibáimat. Valamikor megesküdtem: senkinek sem hagyom, hogy bántson téged. És ebbe beleértettem az igazságtalan Istent is. Az embereket ne is említsd. Még a sajnálatodat sem érdemlik meg. Ütni kell őket, hogy tiszteljenek. Üsd-vágd őket. Még a legjobb is, ha eljön az idő, hátba szúr. Még ha soha nem is ártottál neki. Szúrj tehát te elsőként. Nem hagyom, hogy a gyerekem lágy legyen, mint a vaj. Hiszen azt bárki könnyen szétkeni egy szelet kenyérre. Amit az előbb említettem, hogy akkor már késő, azt az anyámtól tanultam. A nagyanyádtól, Elenitől. Éjjel-nappal ezt igyekezett a fejembe verni. Úgy tűnik, ő keservesen, fájdalmak, kínok és szenvedések árán tanulta meg. Ki tudja, mit kellett elszenvednie, és hogy fizette meg ezt a leckét. Átadta nekem. Én pedig most átadom neked hozományként, te pedig tartsd tiszteletben. A nagyanyád a lelkével fizette meg. ”

„ Új célt tűztünk ki. Döntöttünk. Nem nézünk vissza. És nem siránkozunk a sorsunkon. Mert ha csak ülünk itt és siránkozunk, az egyetlen, ami marad nekünk, az a siránkozás. Én majd jajgatok, te meg felelsz rá. Na, az lesz ám csak szép! Csodásan éreznénk magukat. És egy nap arra ébredünk, hogy megaszalódtunk. És amikor látjuk az összeaszalódott képünket, akkor bánhatjuk majd az elvesztegetett éveket. De akkor már késő lesz. Az idő rohan. ”