„ Szeretek, szeretek
Okosan szeretek
Először nem túl nagy
Dolgokat szeretek
Hanem csak kicsiket
Keresek szeretni
Ha megvan eldobom
Szeretek keresni. ”

„ Hadd álljon meg benned az élet,
Hogy megkérdezd: - Élet, mi végre kérlek,
Hogy annyira keményen meneteltél,
Engem, mint birka, lelegeltél,
Tisztellek, küzdesz, meg minden,
Csak valld be nekem, hogy nincsen
Szükséged immáron másra,
Csak a kezedben a dámapárra,
Hogy megemeld ismét a tétet,
Nyerjél még egypár évet,
Csinálj még egypár dolgot,
Amit valaki fontosnak mondott! ”

„ Csak múlna már el, nem is én vagyok ez már
Csak szerettem volna, ha velem is van ilyen
És most benne vagyok, még sosem volt sűrűbb homály. ”

„ Végül is mindegy is
Tudtam, hogy nem is jössz
Este csillag voltál
Nappal meg fecske. ”

„ Úgy volt, hogy mindig a másik hal meg,
Más bolondul meg, mi meg sosem. ”

„ Ma nem indul röpülő,
Hajtogass magadnak.
A Holdon nincsenek,
Legfeljebb maradnak.
Itt páran, akik majd
Becsukják a könyved,
Hogyha elalszol,
És azt mondják fölötted:
"Íme itt a zöld: egy lepedőnyi Föld,
A fölénk kifeszült kék: egy takarónyi Ég." ”

„ Szeretlek, mondom, ő meg mondja:
Szeress nyugodtan, majd nem
figyelek oda. ”

„ Aki én voltam, nincs már, aki én leszek, nincs még.
Szép a tavasz, szép a nyár is, de a legszebb a köztes lét. ”

„ Bennem többet ne nézd magad,
Medencém alján törött tükör.
Mondják, hogy a lélek halvány,
De hogy szív alakú - ugyan mitől? ”

„ Mint kicsikart szó a haldoklóból
- hol a kincs vagy ki a gyilkos -,
olyan nehezen mondom, hogy "szeretlek". ”

„ Beszél, aki keres
Hallgat, aki talált. ”

„ Elsétálok én a kerítésig,
Nincs azon túl kedves a szememnek,
Ha meg lenne, hát biztos, hogy nem olyan,
Amit egy ilyen kis világba beengednek. ”

„ Te meg nem felejtesz el, én meg nem talállak meg,
Soha többé nem találunk élőlényeket.
(...)
Akármilyen nyilat lősz ki, akárhová megy,
Soha többé nem talál el élőlényeket. ”

„ Ölelkezünk a fényben,
Aztán a hullámok közé futunk,
És eltűnünk a messzeségben,
De a homlokom
Addig hozzád nyomom,
A te homlokodhoz az enyém,
Aztán belenézek a szemedbe,
Te meg visszanézel belém. ”

„ Ha meghalok, az angyalok
A dossziém láttán
Fejüket csóválják,
Hogy bizony, ez csúnya látvány. ”

„ Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe` lennél,
És bármibe kerül, vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj. ”

„ A kulcs, ami a mennyet nyitja
A pokolba is jó, fordítva.
A kulcs, ami a pokolba jó
Az igazából a mennyből való. ”

„ Hátha majd most hoz
az élet olyat, hogy halál a vége,
ott nem emlékezni másra, csak szépre. ”

„ Magányra ítélt
Nagy darabok
Vagyunk, de én
Igent mondok,
Mert szép próbálkozás az élővilág. ”

„ És én utállak, mert egyedül vagy,
És egyedül vagyok, mert utállak. ”

„ Ha az életben nincs már több móka,
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világba`,
S édes lenne a halál. ”

„ De szeretnék én is, hej, jó sokáig élni,
Nézni, hogy lesz lánykából nő aztán meg néni,
És amikor öreg leszek és iszonyú tapasztalt,
Elindulok fölfelé, de lerúg egy angyaltalp. ”