„ Mert szavaink igazságának fedezetét a tetteink jelentik, a beszédet akár mellőzhetjük is. ”

„ Kitárulkozva
te nekem, én tenéked,
egymásba hullva te belém én tebeléd,
mámorosodva
te bennem és benned én,
akkor
vagyok én én
és vagy te te. ”

„ Féltem; az érintkezéstől, a csóktól, attól, hogy nem tetszem neki, és hogy nem lesz megelégedve velem. De miután egy ideig így álltunk, és én éreztem az illatát, testének melegét és erejét, minden természetessé vált. ”

„ Némelykor azért nem megbízható az emlékezés a boldogságra, mert a befejezés fájdalmas volt. Mert a boldogság csak akkor igazi, ha örökké tart? ”

„ Amikor Julia ötéves lett, elváltunk. (...) Valahányszor elmentem tőlük, és ő az ablakból utánam nézett, s szomorú tekintetétől kísérve beszálltam az autóba, majd megszakadt a szívem. És az volt az érzésem, hogy amitől megfosztottuk, nemcsak az volt, amit szeretett volna, hanem az is, amihez joga volt. Azzal, hogy elváltunk, az ő jogát csorbítottuk, és hogy közösen tettük ezt, attól még nem feleződött meg a vétek. ”

„ Soha többé nem engedtem meg magamnak, hogy annyira szeressek valakit, hogy elvesztése fájjon. ”

„ Életem során elég gyakran tettem meg olyasmit, amit nem határoztam el előre, viszont sokszor nem tettem meg, amit elhatároztam. ”

„ Azt gondoltam, ha elszalasztjuk az alkalmas időpontot, ha túlságosan sokáig elmulasztunk valamit, ha valaki túl sokáig nem kap meg valamit, az mindig túl későn jön, még akkor is, ha végül energikusan vágunk bele, és örömmel fogadjuk. ”

„ Rajtam kívül nem kell más angyal. Úgy lépsz ki az életből, hogy az gyönyörűbb, mint amikor elkezdted. A mennyország visszahív magához, és rád tekint és így szól: csak egy dolog tehet ilyen teljessé, és az a dolog a szerelem. ”

„ Én nem félek. Én nem félek semmitől. Minél több a szenvedés, annál nagyobb a szerelem. A veszély csak erősebbé teszi. Megélesíti. Elfeledi hibáit. ”

„ Valahányszor fenyegetőzött, azonnal feltétel nélkül kapituláltam. Mindent beismertem. Hibákat, amelyeket el se követtem, szándékokat, amelyek soha eszembe se jutottak. Ha rideg és kemény volt velem, könyörögtem: legyen újra jó hozzám, bocsásson meg, szeressen. ”

„ Az sem helytálló, miként a kívülálló talán szeretné hinni, hogy a múlt elevenségének csak megfigyelői, míg a jelenének részesei vagyunk. Foglalkozni a történelemmel azt jelenti, hogy hidat verünk a múlt és a jelen közé, és mindkét partot figyelemmel kísérjük, mindkettőn tevékenykedünk. ”