Bohóc vagyok, könnyen mossa sminkemet,
Kinek súlya kezén, mégis könnyen integet,
Szomorú az arca, de te boldognak láthatod,
Talán nincs is, ami elűzi a bánatod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden érzés más, minden ember változik,
Van, ami örök, és van, ami csak távozik.
Van, ami szép, olykor megható,
A lélek szava, mi felmutatható.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Végszóként csak elmondom, hogy mindent tisztán lássál,
Nem lesz boldog ember, ki mindig a múltban vájkál,
Tudom, kiölték az érzést, de te mindig talpra álltál,
Az élet edzett, erős vagy, hát itt az idő, szálljál!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy emlék tőlem vagy inkább rólam,
Mi történt, nem kell, hogy mondjam.
Nem kell, mert elárulnak szemeim,
Tudod jól, őszinték a szavaim.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy legyek felnőtt, mikor gyerek se voltam?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem szégyenlem az életem, ez az énem.
Neked semmi, van, akinek én voltam a minden.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Depresszív állapot, mi okozza a gondokat,
Nagyon rossz a helyzet, mégis mindenki bólogat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás