Úgy tiltakozom a babonák ellen, mint aki önmaga ellen tiltakozik, nem hiszem, de félek tőle. Ezer és ezer szállal fon körül mindent - és helyette nincs más. Ha egy szál elszakad, csak árnyék, üres feketeség ásít, minden hit és bizalom nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hisszük a semmit, mert évszázadokon át megcsontosodtak a gyökerei, pusztít, öl, fertőz, hitet, félelmet követel. Felfal mindent, létünket megsemmisíti és újjáteremti, addig kínoz a félelemmel, amíg bátrak leszünk saját bilincseink rabságát elviselni. Hol van ennek a világnak a tiszta kék ege, mely alatt hosszú hajú fekete tündérek eloldozzák a gúzsba kötöttek bilincseit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem voltam egészen őszinte önmagamhoz. Sokszor letagadtam az érzéseimet, igyekeztem nem gondolni rájuk, megpróbáltam a mások hite szerint élni. Aztán, ha az ember észreveszi, hogy még irigylik is, nem nagyon kíván szabadulni tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokszor voltunk már azon a ponton, amikor az út végéhez értünk, de az élet, ha úttalanul is, mindig tovább sodort bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mindig szükségesek érzelmeink kifejezéséhez a szavak, belső indulataink álcázatlanul kitelepednek arcunkra, ha a lelkünket ostorozzák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elhamarkodott megállapításaim miatt szégyenérzés kínozott, már többször észrevettem, erre nagyon hajlamos vagyok. Minden meggyőződés nélkül, csupán türelmetlenségem miatt, örökké gyanakszom. (...) Azért ítélek el mindenkit, mert nem vagyok képes önmagamat megismerni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki félt már valaha az életben, az tudja, hogy a félelem, ha kívül nem mutatkozik is, belülről rágja az embert. A mosolygás, a gőgös vagy bátor arcjáték csak a kívülállónak szól, önmagát senki sem tudja becsapni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán hónapokig kibírtuk volna, hogy ne legyen közöttünk perpatvar, de az örökös bizalmatlansága felborított minden békesség utáni vágyat. (...) Lassanként elzártunk minden kivezető utat, amin menekülni lehetett volna, aztán belenyugodtunk, hogy nincs kiút.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne féltsd a farkasokat, nem eszik meg egymást, amíg van min rágódjanak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hisszük, a sors gonosz, megkeserít, rabbá tesz, ezért határtalan türelmetlenséggel szidjuk, átkozzuk, pedig a mester tudja, mit csinál. Nem tűrést, szenvedést, megalázkodást kíván, (...) hanem hogy megmaradjunk embernek, acélosan, hajthatatlanul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha élni akartok, tanuljatok meg úszni. A boldogság ott van valahol a túlsó parton, és azt senki nem hozza át a ti szép szemetekért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vajon van határa a változásoknak? Hol lehetne meghúzni azt a határvonalat, ami a régit elválasztja az újtól?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valakinek kötekedhetnékje van, a hallgatás ugyanolyan bosszantó a számára, mint a visszabeszélés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van egy határa az igazi embernek is. Ha azon túlmegy, nem lehet tudni, hogy büszke vagy bolond.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem éreztem ilyen vágyat az otthon után. Amíg messze voltam, valahogy kibírtam nélküle, de ahogy bekerültem vonzási körébe, már nem tudtam szabadulni a gondolatától.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A beképzeltség általában elhomályosítja a tisztánlátást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki áll, vár, nem cselekszik, az kevesebbszer is hibázik, de ki tudja, mikor kell megállni, és mikor kell menni? Az emberi bölcsesség soha nem fog odáig érni, hogy kiszámíthassa a sors útjait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahogy jöttek a megpróbáltatások, lassanként rájöttünk, ha a saját fejünkbe nézünk, ha a saját gondolatainkat ismerjük, akkor ismerjük egymáséit is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden bajért bűnhődnie kell valakinek azok közül, akik nem bűnösek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sorsuk ellen vétők többszörösen fizetnek a türelmetlenségükért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jobb messziről tisztelni a múltat, mint visszahozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az isten mentsen meg mindenkit a sajnálkozó emberektől, nincs náluk kétszínűbb a világon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Érthető, hogy letört a kudarc. (...) De ha százszor ránk szakad az ég, százszor és százszor megismételjük, mert élni akarunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindég vigyázzon az ember, hogy mit ejt ki a száján, mert soha nem tudhatja, mikor mondja az isten azt, hogy ámen!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A megszokás egyenlő a régi ábrándokkal, pedig ha őszinte lennék saját magamhoz, tudnom kellene, hogy az elmúlt. Más vágyak, más gondolatok tolakodnak az életembe, már csak ragaszkodom a régihez, de nem kívánom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akik azt hiszik, hogy a vágyak nem múlnak el teljesülés nélkül, azok nem csalatkoznak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig szaladunk, egyszer ezért, máskor azért. Végeredményben mindegy, ugyanazt a célt közelítjük meg mindkettővel. Lehet, hogy nincsenek is célok, csak szaladunk, azután megállunk valahol, azt hisszük, hogy révbe értünk, majd újabb lendülettel nekivágunk, talán épp oda, ahonnan elindultunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Célt kutatok a céltalanságban,
hogy a reménytelenség útvesztőjében
reményeket keressek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Könnyen el lehet vérezni egy (...) küzdelemben, ahol nem mindig az erő győz, mégis a győztest dicsérik. De a vesztes részére is megmarad a lehetőség (...), hogy az elpártolt szerencse egyszer visszatérjen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megismerhetetlenül szeszélyes mester az élet, oly csodálatos módon önti formába a maga dolgait, ahogy rajta kívül senki. Megcáfol, felrúg minden törvényt, minden emberi okoskodást, és hinnünk kell az ő bölcsességének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elrohant viszontagságos idő nemcsak elvitt, hanem hozott is valamit. Más emberekké formálódtak, akiknek a gondolatai kiléptek a múlt szűk korlátai közül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem bírtak letörni a kudarcok. Két szó visszhangzott bennem, "akarni" vagy "nem akarni". És ha akartam, nem ismertem korlátokat, gátat vagy akadályt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindég van valahogy, de soha nem úgy, ahogy te akarod, mert nem biztos, hogy másoknak kedvére teszel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hittük, mert nekünk éppen csak annyit nyújtott az élet, hogy szűkösen elfértünk egymás mellett; át kellett menekülnünk egy másik világba, ahol óriások éltek, bűbájos öregasszonyok nyargalták a seprűt, és jó vagy rossz szellemek döntöttek sorsunk felett. (...) Hittük, hogy az a világ létezik, képzeletben ott futkostak táltos lovaink a narancsszínű nap birodalmában, ahol eleven karddal, melyet a bőrünk alól húztunk ki, szembeszálltunk a sárkányokkal is. Alig vártuk az estét, hogy beleringassuk magunkat rejtelmes világába, megszűntünk létezni, mert vágyaink zavartalanul követhették a mesék csodálatos tájait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ mindég az marad, ami volt, csak az emberek cserélődnek ki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás