Senki sem maradhat örökké egy helyben. Még azok körül is megváltozik a világ, akik különben jószántukból nem mozdulnának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők boldogságtudata idővel csökken, feltételezhetően amiatt, hogy esetükben az egyenlőség elve egyre jobban érvényesül a munkaerőpiacon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Matematikai formulába öntötte a boldogságot: Va per Vá, azaz a valóság osztva a vágyakkal. Ebből az következik, hogy a boldogsághoz két út vezet: az ember vagy javít az őt körülvevő valóságon, vagy pedig lejjebb adja a vágyait. (...) Ha a valóságot elosztod a vágyakkal, akkor megkapod a boldogsághányadost. Ha viszont fordítva csinálod (a vágyakat osztod el a valósággal), akkor nem a boldogság ellenpárját kapod... hanem a reményt. (...) Ha a valóságot adottnak vesszük, akkor a vágyaknak nagyobbnak kell ennél lenniük, hogy megteremtődhessen az optimizmus. Másrészt viszont igaz, hogy a pesszimista olyasvalaki, akinek a vágyai kisebbek a valóságnál, mint az egyre kisebb törtszámok az osztáskor. Az emberi lét alapja, hogy ez a szám a nulla felé közelít, de sose éri el - a reményt sose adjuk fel, ugye? Visszajön csőstül, ha muszáj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem a függőségek legveszélyesebb fajtája. Szerintem legalábbis. Az embert teljesen kifordítja önmagából. Egyszer a pokolban érezzük magunkat, másszor pedig mintha a vízen járnánk. Lefegyverez, alkalmatlanná tesz minket bármi másra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden papnak hozzá kell szoknia a halál gondolatához, de attól, hogy megtanuljuk elfogadni, még nem lesz könnyebb feldolgozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Két ember kell egy működő hazugsághoz: az, aki mondja, és a másik, aki elhiszi. (...) Ha az ember nem tesz fel kérdéseket, nem biztos, hogy attól fél: az arcába hazudnak. Inkább attól tart, hogy megmondják neki az igazat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Miért nem mutatod ki az érzéseidet?
- Miért kéne? Én tudom, és ez a lényeg. Sose gondolkoztál még el mások nyílt színi nagy sírógörcsei láttán, hogy vajon tényleg a szívük fáj-e így, vagy csak sajnáltatni akarják magukat? Szerintem ha az ember közszemlére teszi, amit érez, attól valahogy bepiszkolódnak az érzelmei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kapcsolatok, amelyekre az életünket, a személyiségünket építjük, nem véletlenszerűen adottak, hanem szabad választás tárgyai. Joggal érezhetjük magunkat közelebb egy baráthoz, mint, mondjuk, egy szülőhöz. Előfordulhat, hogy valaki, aki a múltban elárult minket, része lesz a jövőnknek, amit együtt építünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudtam elaludni aznap éjjel. A fürdőszobai tükörben fürkésztem, vajon megváltozott-e az arcom reggel óta. Kiült már szemem, szám köré a kétség?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon nehéz hinni abban, hogy a dolgok megváltozhatnak. Mindenkinek könnyebb a kitaposott ösvényt járni, mint elismerni, hogy esetleg már régóta rossz úton halad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember összeragasztja, ami eltörött, de mindig tudni fogja, hol vannak a törésvonalak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kissé rekedtesen törnek elő belőlem (...) a szavak; túl sok időt töltöttem azzal, hogy sohase mondjam ki őket... Az ember elhitetheti magával, hogy egy kapcsolat alapja az őszinteség, de tulajdonképpen még ez az alapigazság sem igaz. Az ember nagyon is hajlamos a hazugságra, ha úgy gondolja, ezzel megkíméli magát vagy akit szeret, a fájdalomtól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hazudj magadnak, amíg a hazugság igazsággá nem válik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magasabb fizetést általában nagyobb boldogsággal kapcsolják össze, de ahogy nő az összeg, úgy csökken a boldogságnövekedés mértéke. Például az évi ötvenezer dollárt kereső sokkal boldogabbnak vallotta magát, mint a huszonötezres fizetést húzó társa. A boldogságnövekedés viszont százalékarányban sokkal kisebb, ha ötvenről emelik százra a fizetést.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi a különbség aközött, hogy egész életedben igyekszel láthatatlan maradni, vagy pedig megjátszod, hogy az vagy, akinek a többiek látni akarnak? Így is, úgy is tettetés az egész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rossz annak, aki mindig csak vár. Arra gondolok, hogy a csatába induló hős szerepe ugyan nem lebecsülendő, de ha a dolgok mélyére nézünk, akkor az igazi történet ahhoz kapcsolódik, akit hátrahagytak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem azért szeret az ember valakit, mert az tökéletes. Annak ellenére szereti, hogy nem az.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan van, hogy az ember szeret valakit, ugye, csak azt nem szereti, ahogy az illető bonyolítja az életét?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak olyan pillanatok az életben, amikor a világ mintegy lelassul - ilyenkor az ember érzi a csontjai moccanását, az agya zakatolását. Amikor az ember tudja, hogy bármi történjék is vele ezután, erre a pillanatra örök életében emlékezni fog, minden egyes apró részletére.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egyszerű embereket ostobának tartják, amiért hagyják, hogy fát vágjanak a hátukon. Pedig az egyszerű emberek okosak, csak nem tudják, hogyan legyenek önzők.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki mindig arra figyel, hogy az emberek mit gondolnak róla, akkor vajon nem felejti el, kicsoda ő igazándiból? Mi van, ha az arc, amit a világ felé fordít, csak egy maszk, ami alatt semmi sincs?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember szeret valakit, azt szeretné, hogy mindent megkapjon az a másik, amire csak vágyik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az első páciens... a kezeim között halt meg. (...) Ezt nem lehet megszokni, akárhányszor is történik meg. Ha véletlenül mégis megszokod, az azt jelenti, hogy valami meghalt a lelkedben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem hiszek az önsajnálatban. Csak azoknak való, akik nem tudnak mit kezdeni az idejükkel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szülő nem az eredet. A szülő a cél, a példa, akivé az ember válni szeretne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szavak mindent csak összezavarnak. A legfontosabb dolgokat úgyse lehet szavakba önteni. Például amikor egy srác úgy ér hozzád, mintha fényből lennél, vagy amikor te vagy az egyetlen az egész teremben, akit senki nem vesz észre. Olyanok ezek, mint görcsök a fában. Itt valahogy mintha visszafelé folyna az ember vére. Ha kíváncsi vagy rá, nem mintha eddig bárkit is érdekelt volna, a szavak közül szerintem csak a bocsánatnak van értelme.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha két ember tudja ugyanazt a titkot, a titok nem titok többé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékek nem is a szívben, az agyban vagy akár a lélekben vannak, legalábbis szerintem nem. Sokkal inkább a két ember közti térben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én mindig hittem abban, hogy az ember akár százszor is újrakezdheti, azzá válhat, aki lenni akar.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gondoltatok valaha arra, hogy kerültünk ide? (...) Mr. Hume, aki a tudományt tanítja, valami őslevesről beszélt, ami tele volt biogázokkal meg sárfoszlányokkal meg szénatomokkal, s ezek valahogy megszilárdultak, és lett belőlük galléros-ostoros egysejtű, a choanocyta. Bár ez inkább úgy hangzik, mint valami nemi betegség, s nem mint az evolúció első láncszeme... De még ha el is jutottunk odáig, még mindig hatalmas ugrás kell, hogy az amőbából majom, abból meg ember legyen, aki gondolkodik. És ami az egészben a legelképesztőbb - függetlenül attól, miben hiszünk -, hogy kezdetben volt a nagy semmi, aztán most mégis itt vagyunk, és a megfelelő idegsejtjeink a megfelelő időpontban kisülnek, és ettől képesek vagyunk döntéseket hozni. És még ennél is elképesztőbb, hogy ezt a sima működést, amire oda se kell figyelni, annyira természetesen jön belőlünk, szóval, még ezt is sikerül szétzilálnunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy a Sors nem olyan, mint egy tó, amelyben az ember úszkál az élete során, hanem inkább maga a horgász, aki tart minket a botja végén, hadd úszkáljunk ide-oda, amíg ki nem fáraszt, s akkor feltekeri a zsinórt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak az időben bekövetkező utolsó pillanat előzményeiről tudunk pontosat mondani, de mindaz, ami ahhoz a pillanathoz vezetett, események egész láncolatát alkothatja, és jöhet bárhonnan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múltat nem lehet kiradírozni. El lehet rejteni, szép simára csiszolni, fényezni, de az ember akkor is tudja, hogy mi van a felszín alatt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Túl csábító a gondolat, hogy elhiggyük: ha a mi életünk csikorgó fékekkel megállt, akkor másoké sem megy tovább a rendes kerékvágásban. Mégis: a kukás ugyanúgy üríti a garázs melletti szemetest, s ugyanúgy nem szedi fel a kiszóródott üdítős dobozokat, mint máskor. Az olajtöltő kocsi is megjött, hozták a számlát, a bejárati ajtóra tűzve találom. Az asztalon szép rendben sorakozik a heti posta. Elképesztő, de az élet megy tovább...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember mindig más családot akar. A lényeg, hogy ne olyan legyen, mint a meglévő. Tökéletes gyereket, rajongva szerető férjet, foggal-körömmel ragaszkodó anyát szeretnénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás