Áldott a nap, a hó, az év, s az évnek
ama szaka, órája, perce s egyben
a szép ország is, melyben rabja lettem
két szép szeme bűvös tekintetének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet elfut, vissza sose fordul, s nagy léptekkel jön a Halál mögötte.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S ha nevetek vagy ajkamon kel ének,
teszem, mivel egyetlen menedék ez,
hogy elrejtsem szavát a szenvedésnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magamban, lassan, gondolkodva járom
az elhagyatott, a puszta, néma tájat,
s szemem vigyáz, hogy arra most ne járjak,
hol a homokban emberé a lábnyom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha szerelem ez, minő, miféle?
Ha jó, miért olyan halálos éle?
Ha rossz, e gyötrelem miért oly édes?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Urak, lássátok, hogy röpül az élet, időnk leperdül, megkondul az óra, s kapkod nyakunkba már a halál körme görbén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás