„ Tündérpompájú éji tájon
Felkél az ezüst holdvilág;
Összhang a föld, egy édes álom...
Jó éjszakát! ”

„ Évre év jön, évre év megy,
minden új és minden ódon. ”

„ Látod: a fecske útra kél,
hull a sápadt diólevél,
deres a szőlő, őszre jár -
ó, jössz-e már, ó, jössz-e már? ”

„ Akkor, szenvedés, te sajogva-édes,
megjelentél hirtelenül utamban...
S a halál ádáz gyönyörét fenékig
itta ki lelkem. ”

„ Sokszor kísért egy halk zene
- Egy régi-régi dallam -,
Mintha fülembe csengene
Édesdeden és halkan;
"Világ, világ, te hős világ!" ”

„ Nem jön senki! - egymagamban
küldöm sóhajom az égnek.
Erdei tó acélkékjén
sárga vízirózsák égnek. ”

„ A zseni nem ismeri ugyan a halált, mert neve megmenekül a feledés éjétől, másrészt azonban képtelen itt a Földön valakit boldoggá tenni, s arra sem képes, hogy önmaga boldog legyen. Nincs halála, de boldogsága sincs. ”

„ Eszme nélkül írni verset -
Semmi nehéz nincsen ebben,
Úgy rendezz el üres szókat,
Hogy a végük összecsengjen. ”

„ A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké
A mának arca tűn elő.
(...)
Ezért ha illan ez az év is,
S a múltba szállva szétomolt,
Lelkedben ott a kincs örökre,
Amely valaha benne volt. ”

„ Az a szerelem, amelynek barátság a vége, soha nem volt szerelem. ”

„ Elhúzódva mindörökre
csöndesen magadba révedj,
amíg meddőn mennydörögve
évre év jön, évre év megy. ”

„ S elhagytál! És elszállt véled
Szerelmem is, mint az álom,
Kék virágom, kék virágom!
Mégis szomorú az élet! ”

„ Holt fény az ifjúság, már nem dereng föl, 
S néma a múltnak szája, az a kedves. 
Nő az idő mögöttem... s én - kihúnyok.  ”

„ Ha ember távozik a földről,
Helyére nyomban más hatol,
S az esti nap, mikor lenyugszik,
Egyúttal fölkél valahol. ”

„ Mikor a sötét gondok hangja hallgat,
S édes áhitat dala ring a számon:
Téged hívlak, hallod? Nevedet kiáltom,
Kioldod-é homályba hullt hatalmad? ”

„ Mint a virág az életkapun,
Gondolat-kapun kopognak
A vágyak, és utat kérnek,
Köntösét a szép szavaknak. ”

„ Bármi csábít, hajt előre,
légy közömbös holtodiglan. ”

„ Ó, hogy szerettem, istenem.
És hányszor szólítottam
Szelíd szavakkal, kedvesen!
De nem szólt, nem szólt egyre sem,
s dühömben tűzredobtam. ”

„ Vannak e földön mindenütt
Szép nők: szikrákat szór szemük,
De mint te, oly kedves, komoly
Nincsen sehol, nincsen sehol! ”

„ Mert semmit sem ér neked az élet, ha másképp álmodtad, és másképp élted. ”

„ Mi a szerelem? Egy hosszú alkalom a szenvedésre, melynek ezer könnycsepp sem elég, és mindig újabbakat kér. ”