„ Az ember többet elvisel
annál, amennyit képzel.
Túlélem. Megyek fényes, sima arccal:
szárnyas sorsom verdes suhanni készen. ”

„ Az emlékezetben folytonos a jelenidő,
s a színhely ismerős, de ismeretlen is,
színéről édenkert, visszájáról pokol:
akár a korai kereszténység s a forradalmak idején,
minden tüzes... ha hozzáérsz, megéget
a gondolat, a kép, a puszta sejtelem; ”

„ Az erotika óceán, a szerelem sziget az óceánban,
s a szigetlakó kalyibája olyan, amilyen, de maga építette
egy házhelynek és sírgödörnek egyaránt alkalmas földdarabra. ”

„ Nincs nevetés könny nélkül. ”

„ Az idővel az a gond, hogy semlegesnemű;
az előjelet mi tesszük ki elé, a fáról földre szállt elitfaj, az emberiség,
az öldöklő és érzelmes csimpánzcsalád. ”

„ Mert a test öröme a léleké is a közös ágyon,
És a te örömed én vagyok, az enyém pedig te vagy.
És kígyók is laknak a te öledben, és gyűrűiktől erősen szorongattatom,
Mert a szerelem élet és halál egyazon pontban,
Fele rész teremtés, fele rész pusztulás,
De leginkább jól megrakott tűz, melynek lángjánál még a fázós öregkor is megmelegedhet.
Nézd csak, én szerelmesem, mit művel ez a szerelem mivelünk, reszketünk mind a ketten. ”

„ Sosem hazudtunk egymásnak, épp csak nem mondtunk minden áron igazat. ”

„ A vers az emberi elme hibátlan működése; a szikrázó fölismerés, hogy a részletek milyen jól összeillenek ott, hol a haláltábor túlterhelt parancsnoka pihenésképpen rózsát metsz; más szóval a jó meg a rossz fogaskerekekként kapcsolódnak össze, és a mérték mindig mi magunk vagyunk, akik hol meghunyászkodást, hol lázadást töltünk a történelmet mozgató motorba. ”

„ Egyre többet értek az életemből,
mert egyre több belőle az, ami messze van,
nagy ár az ingatag tanulságért. ”

„ Mi más a végtelen hibája, ha nem az, hogy nem fér a fejünkbe? ”

„ A szerelem lényege, mint a verseké, a rögeszme,
mely India Háromarcú Isteneként
teremt, megőriz, pusztítva megújít,
és minden változatban változatlan. ”

„ Mert a szabadság nem a műnyomatok angyala
aki pucér kebellel és kezében karddal vezényel egy jakobinus ábrándot
nem egy az élveteg eszmék közül
izom és hús a harag tápláléka
eleven rejtélye egy kietlen bolygónak
amit azért kísért meg vér és türelem
hogy tükrében az ember a saját arcát lássa
és győzelme győzelem legyen és bukása bukás. ”

„ A legtöbb ember addig él, ameddig él -
haló porunkat az eső belemossa a talajba,
s csak más lábára nem illő cipőink tátognak utánunk,
és félretaposott sarkuk őrzi azt, ami bennünk egyéni volt,
míg utódaink a múlt kacatjait szemétre nem vetik. ”

„ A helyzet ez: függünk a kordivat szerint készült kivégzőeszközön, kezünk-lábunk átverve rögeszmékkel, hogy "szebb jövő" meg "majd az utódok", s tény, hogy inkább vagyunk nevetségesek, mint tragikusak. ”

„ Te meg én, ez annyi, mint nem tudni, hol végződsz te s hol kezdődöm én, akár a szerelemben.
Te én vagyok. ”

„ A történelem vulkán
és gyomrában a megválaszolatlan kérdések lávája izzik. ”

„ Az ember az első prímszám, ő az Egy;
a történelmi irka mocskos lapjain magával osztja-szorozza magát
s marad Egy - és kerek egész: félig csoda, félig szörnyszülött. ”