Mindig legyen egy kis kétség, amelyet le kell csillapítsunk. Íme, ez kelti fel a pillanat szomjúságát, s élteti a boldog szerelmet. Mivel a félelem sohasem tágít tőle, gyönyörei sohasem untatnak bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi nem hirdetjük fennen, hangos szóval,
Csak te, csak én, örökké és holtomiglan.
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni,
Lelkünk mélyén őszintén, igazán szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akinek nagy a képzelőereje, az elbizakodik és elvakult lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem gyönyörűség - virág, csak az a baj, szakadék szélén terem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem a regények kelléke. (...) A regények megszabják a szerepet, s azt el kell játszaniuk; példával szolgálnak, amit követni kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki a célt akarja, annak az eszközöket is akarnia kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez is az előrehaladott polgárosodás átka; aki jó nevelésben részesült, mire húszéves lesz, ezer mérföldnyire kerül attól a természetességtől, amely nélkül a szerelem gyakran csak a legfárasztóbb kötelesség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ész szerelme elmésebb, mint az igazi szerelem, de csak pillanatokig tud lángolni, túlságosan ismeri és mindig bírálja önmagát; nem szakadhat el a gondolattól, sőt éppen a gondolkodás élteti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet oly` rövid, hogy az ember ne fossza meg magát az örömtől, még ha az öröm veszélyt rejteget is!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tulajdonképpen akkor leszünk öregek, amikor már nem vagyunk ilyen boldogítóan éretlenek!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak én tudom, mi telt volna tőlem. Mások szemében legfeljebb kérdőjel vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem szeretni, holott az ég szerető szívvel ajándékozott meg, annyi, mint magunkat és másokat megfosztani a boldogságtól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha kiválónak tartasz valakit, ne teljesítsd vágyait, nehezítsd meg vállalkozásait! Ha valóban kiváló, elhárítja és legyőzi az akadályokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen boldogan dől le a turista a hegytetőn, ahová keserves kapaszkodásokkal jutott fel. De boldog lenne-e, ha mindörökre ott kellene pihennie?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A túlságosan könnyű siker rövidesen megfosztja varázsától a szerelmet: az akadályok emelik értékét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az uralkodók is éppen azokkal a miniszterekkel a legkedvesebbek, akiket másnap elbocsátanak!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nő ereje csak akkora, amekkora boldogtalansággal szerelmesét büntetheti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan lényt keresünk, akinek a társaságában bátran követhetjük első gondolatunkat anélkül, hogy valaha is törődnünk kellene az illendőségekkel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem volt több kívánnivalója. Szerelmessé tette ezt az asszonyt, ott az éjszakai szobában maga is meghatódott a nő csábító szépségétől - ennek köszönhette győzelmét, ennek s nem ügyetlen mesterkedéseinek. De még a leggyöngédebb pillanataiban is megmerevítette valami furcsa gőg, még mindig játszani akarta a férfi szerepét, aki megszokta, hogy uralkodjék az asszonyokon. Hihetetlen erőfeszítéssel próbálta ízetlenné tenni, ami szeretetre méltó volt benne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor egy rendjelekkel teleaggatott embert látok, mindig arra kell gondolnom, hogy milyen kegyetlenségeket kellett elkövetnie, hogy megszerezze ezeket a rendjeleket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mihelyt meglátlak, rögtön megfeledkezem minden kötelességemről, csak a szerelem él bennem! De ez a szó - szerelem - kevés is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki ártatlan, s nem ismeri a gyűlölködő indulatokat, kétségtelenül hosszabb ideig marad fiatal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legnagyobb boldogság, amelyet a szerelem adhat nekünk, az első kézszorítása annak a nőnek, akit szeretünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a buta ember haragszik másokra (...). A kő azért hull lefele, mert súlya van. Hát örökre zöld ifjú maradok? Mikor fogom már megtanulni, hogy pontosan annyit adjak magamból az embereknek, amennyiért megfizetnek! Ha azt akarom, hogy becsüljenek és magamat is becsülhessem, meg kell mutatnom, hogy szegénységem áll az ő gazdagságuk szolgálatában, szívem azonban ezer mérföldnyire van arcátlanságuktól, s magasabban élek, semhogy megvetésük vagy kis kegyeik elérjenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Némely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért kívánják tőlem, hogy ma is ugyanaz legyen a véleményem, mint hat héttel ezelőtt? A saját kijelentéseim zsarnokoskodjanak fölöttem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kényszerképzetére egy másik kényszerképzetben keresett gyógyírt: még abból adódóan, hogy a kudarcot mintegy várta, lelke feszültsége előre feloldódott, felelőssége gyengült, s kisebb súllyal nehezedett lelkére.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyenlőség nélkül nincs szerelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szépséges virág a szerelem, ám legyen elegendő bátorságunk, hogy szörnyű szakadék szélén szedjük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem a leghatalmasabb szenvedély. Minden más szenvedélynél a vágyak kénytelenek a hideg valósághoz idomulni; itt éppen ellenkezőleg, a valóság idomul készségesen a vágyakhoz; ez az a szenvedély tehát, melyben a szertelen vágyakat a legnagyobb gyönyörök jutalmazzák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember mindig látja minden kellemetlenségét jelen helyzetének, de semmit sem lát azokból, amelyek abban a helyzetben várnak rá, ami után vágyakozik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legboldogabb szerelemnek is megvannak a viharai, akár azt is lehetne mondani: éppen annyira él rettegéseiből, mint ujjongásaiból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy gondolt a szenvedélyre, mint valamilyen szerencsejátékra: szemérmetlen csalás, csak az ostobák reménykednek benne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legelső alkalommal, amikor azon kapod rajta magadat, hogy azt mondod: "Unatkozom", vizsgáld meg, mi történik benned. Ezen kell kezdened, ha meg akarod ismerni tenmagadat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igen, uraim, a regény: tükör, hosszú úton vándorol. Hol az ég kékjét tükrözi, hol az út pocsolyáinak sarát. És maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert, aki a tükröt viszi? A tükör pocsolyát mutat, és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utat, még inkább az útbiztost, aki tűri, hogy ott poshadjon a víz s megszülessék a pocsolya!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás