A számítógépek az elidegenedés egyértelmű győzelmét jelképezik az emberiség felett. Elképzeltem, hogy ha még több adat települ az emberekre, senkinek nem lesznek többé egyéni gondolatai.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tekintet sajnos olyan, hogy amikor nézünk valamit, más dolgokra árnyék vetül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden lépésednek jelentősége van, a legkisebb lépésnek vagy gesztusnak, a felemelt ujjnak, és minden szó, amit csak kimondasz, hordoz magában valamit, és az, ami kicsinek tűnik, a következő pillanatban már nagy, és nem tudhatod, mihez vezet az, amit egy embernek mondasz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem látni azt, akit szeretünk - elvonási tünetekkel jár. Egész testével érzi az ember, hiányzik valami alapvető, mintha nem tudnál többé lélegezni vagy járni. Minden másnak csökken a jelentősége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi történik akkor, amikor valakinek egyszer csak barátja lesz? Vajon ugyanolyan, mint amikor valakibe beleszeretünk? (...) Csak az a különbség, hogy a barátságba könnyebben belemerül az ember, mint a szerelembe? Vagy valami más? A barátság első napjai és hetei nem ugyanolyanok, mint a szerelemé? Nem épp olyan ez, mint amikor egyszerűen meg kell hallgatni egy lemezt, amit megvettünk? Egyre csak le kell játszani, újra és újra, mert az ember érzi, hogy ez nagyon fontos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy személyiség kiszámíthatósága (...) megszűnik létezni abban a pillanatban, amikor az a személy egy előre ki nem számítható élethelyzetbe kerül. Akkor eltűnik a biztonság, bekövetkezik a lelki megingás, a személyiség megrendül, mintha csak a külső váz létezne belőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek fiatal korában van legkevésbé rossz lelkiismerete. (...) Utána azonban rád tör az együttérzés, a gondoskodás, a félelem, a szégyen, a gátlások és kételyek, és akkor a legjobb úton haladsz, hogy ijedt porszemmé válj az arany évek előtt. Az arany évek azok, amikor szabaddá küzdöd magad, amikor önmagad, a rokonaid, a történelem és a világ ellen lázadsz, és kicsit lazítasz a lelkiismeret igáján. Csodálatosak ezek az évek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hihetetlenül jó napom volt. Volt-e már ilyen nap az életedben? Olyan, amelyik tökéletesnek tűnik, a felébredés pillanatától egészen addig, amíg este el nem alszol. Olyan, amely az egymást követő hétköznapok világában különlegesen szép és okos jelenség, amelynek misztikus arányai és fantasztikus ritmusa van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A boldogság úgysem tart sokáig, előre tiszavirág-életre ítélt mozzanatokból áll, amelyek nem is sejtik, milyen rövid életűek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legjobb barátom! (...) Mi olyanok vagyunk, mint a hegyek; két nagy hegy, amely egymás mellett áll a hegyek régi otthonában. És még egy földrengés is kevés lenne ahhoz, hogy elválasszon minket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A félelem abból származik, hogy ott kint van valami, amit nem látunk, nem hallunk, nem érzékelünk. Ha látjuk mindazt, ami létezik, nem félünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Anya az az ember, aki felöltözteti a napot. Felkel és élni kezd benne, és számunkra, akik ismerjük őt, egyszerűen elképzelhetetlen lenne az élet nélküle. És mit szólnánk, ha eltűnne? Akkor mi lenne? Hová tűnt a levegő, amit beszívunk? Hová mosta el a víz az utat, amin járunk? Hová rejtőzött a föld a lábaink alól?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az öröm sohasem felhőtlen, fájdalomra építi a hídját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Volt már valaha olyan érzésed, hogy egy régi eseménynek nem volt meg a folytatása, vagy csak úgy hirtelen véget ért? Telt-múlt az idő, egyik nap a másik után, és annak, ami egy napon megtörtént, egyszerűen elmaradt a folytatása. Még mindig lóg a levegőben, benned, a maga befejezetlenségével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem soha nem fél. Ha mi, emberek ugyanolyan bátrak volnánk, mint a szerelem, legyőzhetetlenek lennénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A dolgoknak megvan az a kellemetlen hajlamuk, hogy felgyülemlenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek olyanok, mint a légyfogó papír, és mindenkin van ragasztó, kin erősebb, kin gyengébb, de vonzzuk magunkhoz az eseményeket, ha tetszik, ha nem, és az események ránk nyomják bélyegüket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A meglepetések elrejtőznek, azért meglepetések. (...) A váratlan események gyakran jó történetekké alakulnak, és mindig nosztalgia lengi őket körül, mivel ugyanolyan kedvesen mesélik újra meg újra, mint a régi emlékeket... A meglepetésekkel nem ez a helyzet. (...) Egy napon berobbannak az életedbe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem veszélyes kis állat. Csak egy cél vezeti: robbanni, röviden és intenzíven. Kiélni valós énjét, fenyegető, szerelmes örömben. Váratlanul életre kel, és hatalmas erővel uralkodni akar környezetén, és akit elkap, azt tüzes, kegyetlen figyelemben részesíti. Minden mást félretaszít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiányzik nekem bármi is? A jövő. (...) Az, ami nem történt meg. A véletlenek, melyek belefolynak az életbe, a napok, amelyek majd eltelnek, olyan dolgok eredményei, amik már rég elkezdődtek; minden, amit valamiképpen az irányít, amire én vágyom. Ez az, ami hiányzik, amit nem ismerek: a jövő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ ugyanannyira utál, amennyire te is utálod magad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak napok, amelyek szinte ugyanazok, mint évekkel ezelőtt. Melyek ezek, és miért van az, hogy bizonyos napokat elkerülnek az emlékek segédhadai? Vajon azért, mert annyira erősek voltak, annyira eredetiek és szinte misztikusak, hogy ellenállnak minden változásnak? Talán. Ez sokszor a jó napokra vonatkozik. Megmaradnak úgy, amilyenek voltak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem sírtam, a szél facsarta ki a könnycseppeket a szememből, nem belülről jöttek, hanem kívülről, mintha valaki nyújtotta volna a kezét, és segített volna sírni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez történik akkor, amikor két ember összebarátkozik. Vagy ha szerelmes leszel. Egyszerre felületessé válsz, és eltávolodsz a realitástól. Elveszíted a kritikai érzékedet, az önkritikát is, céltalan dolgok történnek, csak azért, mert te boldog vagy. Azért, mert örömöt érzel, és - ahogyan azt mindenki tudja - ez közel áll a butasághoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás