„ Mindegy! ameddig szívem él
s inam kemény, nem restellem, hogy
túlteszel rajtam s esztelen
ölelkezésbe veszve nem
tanítványom, de mesterem leszel! ”

„ Az emlékek közé, mint isten templomába,
babonákkal tele lép be a szerelem. ”

„ Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón. ”

„ S ha jön az este, langyos szél susog,
fátylaid játékosan megsuhognak,
s baráti mosolyát a csillagoknak
együtt nézzük majd, ifju házasok. ”

„ Te drágább vagy nekem, több vagy, mint önmagam,
ki voltam vagy leszek, ha éltet még az élet,
éljünk önzetlenül, élj értem s én teérted,
élj nekem s én neked, ártatlan-boldogan. ”

„ Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomorú lenne. ”