„ Fekete szívem vörös fájdalomra éhezik,
Szivárvány arcodba fájón beletemetkezik,
Fekete hold, fekete ég, fekete erő,
Csak rajtad áll, hogy mit hoz ránk a vaksötét jövő! ”

„ Egyszer lobban, robban, dobban, ilyen a szerelem!
Csak néha fáj, ilyen a szerelem! ”

„ Az én kedvesem a végtelennel
ujjat húz és sosem retteg,
rozmaringból készít hintót,
tücskök húzzák,
így nyugtat meg csendesen.
Ő az én kedvesem. ”

„ És néha van, hogy látni vélem
Az én rózsám nyári szélben,
Koporsója tárva-nyitva,
Benne fekszünk ketten sírva... ”

„ Nekem te nem vagy más,
Szemfényvesztés meg pusztítás,
Ha rossz vagyok, csak te vagy az ok,
Pusztítás vagy nekem te. ”