„ Míg én én vagyok, te pedig magad, a világ része vagyunk mindketten. Örökké a tiéd! ”

„ Ne félj, szivem, egyszer megleled őt még,
És nemcsak a függönyön lépte szellőjét,
És nemcsak fekhelye illatát,
Vagy fodra tükörből vissza ha int
S ujját virággal ekózza a váza! ”

„ Szárítsd fel könnyed, ugorj, kacagj,
Ha elestél, ujra kezdeni:
E hajsza az Élet, ennyi csak!
Még egyszer villantson szeme rám
Egy sugarat ebbe a ködbe, s én
Ha összedől remény-palotám,
Újra épitem! bár szökevény
Örökké s
Hűtlen
A Cél! ”

„ Kihűl a láng,
helyt ad a gyűlöletnek,
egy életen át csak a szülők szeretnek. ”

„ Szeretet, remény, félelem s hit teszik az embert, ők adják alkatát s jellemét. ”