Nem létezik biztos választás, csak másféle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Különös, hogy egy haláleset milyen megfontolttá teszi az embereket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hatalom mulandó. Hamar véget ér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi magunk teremtjük meg azokat az illúziókat, amelyek segítségével tovább élhetünk. És egy nap, amikor már nem vakítanak el, és nem is vigasztalnak, leromboljuk őket, egyik csillogó téglát a másik után ütjük ki a falból, míg nem marad más, csak az őszinteség ragyogó fénye. Felszabadít ez a fény. Kell. Rémisztő. Mezítelenül, kiürítve állunk előtte. És amikor a szemünk már nem bírja tovább, új illúziót teremtünk, amely ismét megvéd bennünket a nyugtalanító igazságtól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretnék elkerülni innen, és egy olyan helyen, ahol senki sem ismer, és senki sem vár el dolgokat tőlem, kis időre más lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De a megbocsátás... Belekapaszkodom ebbe a törékeny reménységbe, magamhoz ölelem, és emlékeztetem magam, hogy valamennyiünkben van jó is meg rossz is, fény és árnyék, tehetség és kínlódás, választás és megbánás, kegyetlenség és áldás. Önmagunk chiaroscuro-i vagyunk, egy csipetnyi illúzió, ami küszködve próbál valami szilárddá és valóságossá válni. Meg kell ezt bocsátanunk magunknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sosem fogom tudni, hogy valóban engem kívánnak-e, vagy csak beérik velem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek úgy érzik, birtokolhatják a gyönyörű dolgokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet apró, egyszerű, tudatos tettei váratlan védelemül szolgálnak a nap mint nap elszenvedett halál ellen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden vég egyben egy kezdet is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fehérbe és kék bársonyba öltözött jelenségként sétál feléjük, a fejét magasra tartja, amikor áhítatos tisztelettel néznek rá, az istennőre. Még nem tudom, milyen érzés a hatalom. De biztos így festhet, és azt hiszem, azt is kezdem megérteni, miért rejtőztek el az ókori nők a barlangokban. És miért akarják a szüleink és a kérőink, hogy illedelmesen és kiszámíthatóan viselkedjünk. Nem azért, hogy megvédjenek minket: félnek tőlünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sorsot nem lehet kijátszani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A férfiak elvárják a nőktől, hogy megkönnyítsék az életüket. Vonzó, jól nevelt, zenéhez, festészethez és házvezetéshez értő kell hogy legyen, de mindenekfelett meg kell óvnia a férje nevét a botránytól, és sohasem szabad felhívnia magára a figyelmet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindegyikünk életében van egy időszak, amikor kiválasztjuk, melyik úton haladjunk, amikor a jellemünk nagy változásokon esik át.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden választásnak megvannak a maga következményei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon sok szürkével kell megbirkóznunk. Senki nem élhet örökösen a fényben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megváltoztatom a világot, a világ megváltoztat engem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Árnyék nélkül nem vesszük észre a fényt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán, talán. Van-e erősebb kábítószer ennél a szónál?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazság könyörtelen és tisztességtelen, de attól még igazság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meg kell tanulnunk kiiktatni a kellemetlen gondolatokat, és sohasem foglalkozni velük. Máskülönben életünk végéig azt kiáltoznánk, hogy "Miért?", telesírnánk a zsebkendőnket, és semmire sem jutnánk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szépség csak gondot okoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél inkább igyekszünk eltüntetni a bennünket szétválasztó szakadékot, ez a nehézkedés annál messzebb tol bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az apák szándékosan bántják gyermekeiket. Kábítószerfüggőkké válhatnak, akik gyengék felhagyni szenvedélyükkel, bármekkora fájdalmat is okoznak vele. Az anyák eltűnhetnek a gyermekeik életéből, amikor elhanyagolják őket. Egy tagadással, azzal, hogy nem hajlandóak észrevenni, el is törölhetnek. A barátok félrevezetnek. Az emberek becsapnak. Hideg, hazug a világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha kíváncsiak vagyunk egy hely titkaira, kérdezzük csak meg a cselédeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Időről időre valamennyien csúnyán viselkedünk. Olyasmit teszünk, amit aztán kétségbeesetten szeretnénk meg nem történtté tenni. A megbánás is része - más mindennel együtt - annak, akivé válunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne térjetek le az útról, mert ha egyszer megteszitek, nagyon nehéz visszatalálni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bűnük az volt, hogy hittek. Hittek abban, hogy mások lehetnek. Különlegesek. Hitték, hogy megváltoztathatják azt, amilyenek voltak: sérültek, nem szeretettek. Elhajítottak. Elevenek lehetnek, körülrajongottak, olyanok, akikre másoknak szükségük van. Nélkülözhetetlenek. De ez nem volt igaz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A francia az a nyelv, amiről mindig is azt tartottam, hogy a gargalizálásra hasonlít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha azt keressük, aminek a megtalálására nem állunk készen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Menjetek, ahova senki se megy, ahova tilos belépni, nyújtsatok reményt...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindannyiunknak szembe kell néznünk a magunk kihívásaival (...). Azt hiszem, minden attól függ, hogy vállaljuk-e őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha folyton azt hangoztatod, hogy semmire sem vagy méltó, az emberek végül el is hiszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A spiritualizmus csak annyira tudomány, mint a lopás. Mert ennyiről van szó csupán: igen agyafúrt szélhámosok pénzt lopnak a gyászolóktól, cserébe egy kis reménysugárért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szörnyű dolog, ha valakinek nincs saját hatalma. Ha megtagadnak tőle dolgokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás