Mert velem vagy jól és csak velem, -
mert küzd bennem gőg és félelem:
mert aki jön, el is tud menni,
mert nem lehet mindig csak nyerni,
mert a vesztesnek nincs kegyelem, -
alig merem megismételni,
hogy úgy szeretsz, ahogy szeretem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami csak létezik,
másból keletkezik:
magból lesz a virág,
gubóból a selyem,
ködökből a világ, -
miből a szerelem?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Látlak mással. Vele is olyan
vagy, mint velem? Örvénylő folyam?
Úgy fogadod, mint engem, az öledben?
Ölelni nem, - s most ölni volna kedvem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Éljen minden, ami érdektelen,
amire nem kell odafigyelnem,
amire úgy meredhet a szemem,
hogy közben téged les a szívemben!
Megfordítottad bennem a világot:
kifelé nézek és befelé látok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Velem maradtál, - történjék akármi,
gazdag vagyok, s immár kifoszthatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ki is sejthetné azt, amit
eddig magunk se tudtunk,
vágyunk új vallomásait,
sok gyönyörűszép titkunk?
Újjászületünk, éjre nap:
te általam, én általad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mezőkön, pipacsok közt,
tengeri szivacsok közt,
a nyárban, a tavaszban,
esők, ha lassan esnek,
akarva-akaratlan
mindig téged kereslek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én téged magadért szeretlek,
nem kozmetikai szereknek
reklámaként. Ha összekented
az arcodat, fogj egy kleenexet
és töröld le: úgy vagy a legszebb,
ahogy az Isten megteremtett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás