Nincs kínosabb, nincs elkedvetlenítőbb dolog, mint nap nap után követni, nap nap után számba venni, mennyi pusztult el belőlünk ismét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Régi szokásainkat új helyekre is mindig magunkkal visszük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én is végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És ha most megkérdeznek, hogy ma még mi tart itt a Földön, mi tart még életben, habozás nélkül azt felelem rá: a szerelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Időnként valahogy megtisztul az ember, mint a természet, amikor a friss szél elviszi a súlyos felhőket, kisöpri a nyomott levegőt, a fullasztó párákat: éppolyan kevéssé magyarázható e belső kiderülés és napsütés is, mint ezek a természeti jelenségek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magyarország egyik szerencsétlensége, hogy közép- és kisnemessége átaludta a történelmi pillanatot, amikor modernizáló polgársággá kellett volna átalakulnia.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megverjük magunkat a mások iránti vaksággal. Az emberi sors, pontosabban az emberiben megnyilatkozó isteni sorsa: várni, amíg elmúlik a magunk vagy a mások vaksága, amíg a szemek kitárulnak, a szívek befogadnak. Generációk múlnak, évszázadok telnek ebben az örökös várakozásban; és soha nem lesz vége, sosem érkezik el a pillanat, amikor mindenki mindent és mindenkit felismert.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen könnyen, sőt előszeretettel választunk magunknak rossz tolmácsot, és mennyire könnyű eltévednünk a nyelvben, amely végül gondolataink torzképét mutatja csak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Visszahozhatatlan és megnevezhetetlen élményt rejtenek e pillanatok. Ha újraélhetném őket, elmondhatnám, hogy legyőztem az időt, legyőztem az életet. Az ember azonban nem erre teremtetett: legföljebb arra, hogy emlékezzen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néző lettem. És még csak nem is az első sorokból nézelődöm, hanem valahonnan a karzatról.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs oly képtelenség, amit ne élnénk át természetesen, s utamon, máris tudom, ott leselkedik rám, mint valami kikerülhetetlen csapda, a boldogság. Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a boldogsághoz hasonlított. Mindenki csak a viszontagságokról, a "borzalmakról" kérdez: holott az én számomra tán ez az élmény marad a legemlékezetesebb. Igen, erről kéne, a koncentrációs táborok boldogságáról beszélnem nékik legközelebb, ha majd kérdik. Ha ugyan kérdik. S hacsak magam is el nem felejtem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármiben hiszel is, meghalsz; de ha semmiben sem hiszel, már élőnek is halott vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Könnyebb szeretni, mint igazságosnak lenni; s tán igazságosabb is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mitől félsz, ha tudod, hogy halandó vagy?!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember hol lámpát gyújtott, hogy lásson valamit, hol meg sietve eloltotta, nehogy megijedjen attól, amit látnia kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek végül is rákényszerülnek, hogy korruptak legyenek, de az emiatti elkerülhetetlen önmegvetésükért egyszer mindig bosszút állnak - valaki máson.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden nyelvnek, minden népnek, minden civilizációnak van egy domináns Én-je, amely a világot regisztrálja, uralja és ábrázolja is. Olyan alany ez az állandóan munkálkodó kollektív Én, amellyel egy nagy közösség - nemzet, nép, kultúra - több-kevesebb sikerrel, de általában véve azonosítani tudja magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élj úgy, mint akinek minden lépését áldás kíséri. Élhetsz úgy is, mint aki elátkozott. De akkor átkozott leszel. Viszont: hogy élhettél és munkálkodhattál, történjék bármi is, mindenképpen áldás volt; s azért volt áldás, mert elátkozott mivoltodban is képes voltál észrevenni az élet nagy esélyeit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szeretetet nem a szavak, hanem a tettek bizonyítják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rabságnak is vannak hétköznapjai, sőt, az igazi rabság csupa szürke hétköznap tulajdonképpen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy látszik, az embernek szüksége van arra a képzetre, hogy amíg ő él, a világmindenségben valahol egy trónus ragyog fölötte, és az adminisztráció szakadatlanul működik - lehetőleg az ő lelki üdve érdekében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahogy mindig lesz, mert úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahogy körülnéztem ezen a szelíd, alkonyati téren, ezen a viharvert s mégis ezer ígérettel teli utcán, máris éreztem, mint növekszik, mint gyülemlik bennem a készség: folytatni fogom folytathatatlan életemet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A badacsonyi földnyelv, vékonyuló hegyén a jegenyék bozontos, ám szabályos gyertyái. Távolodó, kékbe foszló hegykúpok. A szépség megmagyarázhatatlan ellentéte az emberi világgal. A természet, ez a kopottas, néma elefánt, amely még mindig türelmesen hordoz a hátán. Az élet fojtogató telje, a délutáni napban párolgó szőlők és mezők közt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az erkölcsi magány mindenképp az egyik legfigyelemreméltóbb probléma. Egyedül lenni a vélemények harsogása, a közvélemény nyomása ellenében - különös, de e tekintetben az ember úgy viselkedik, akár a biztos búvóhelyet kereső állat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretek magyarul írni, mert így jobban átérzem az írás lehetetlenségét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A költők nem mindig tudják, hogyan kell élni, csaknem mindig tudják viszont, hogy meghalniuk hogyan kell.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Holocaustot túlélt erkölcsiség tragikus tudása, ha megőrződik, talán megtermékenyítheti még a válsággal küszködő európai tudatot, amiként a barbársággal szembenéző, a perzsa háborút vívó görög géniusz megteremtette az örök mintául szolgáló antik tragédiát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember sajátos szokása, hogy szeret otthonosan berendezkedni adott világában. Tárgyait és fogalmait éppúgy magához szelídíti, akárcsak háziállatait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha létezik sors, nem lehetséges a szabadság, ha létezik szabadság, nem létezik sors, mi magunk vagyunk a sors.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bárhol, bármikor, bárkivel megfordulhat a világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sosem kezdhetünk új életet, mindig csak a régit folytathatjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A reménytelen helyzeteknek megvan az az előnyük, hogy zavartalanul kiaknázhatod a bennük rejlő korlátlan szabadságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem változik, állapotai vannak, és minden állapotában más nevet kellene adni neki, hogy már nem ugyanazzal az emberrel állunk szemben, akit korábbi állapotában ismertünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás