„ A kegyelem kapuit mind bezárom
S a zord szivű, a vásott katona,
Vérengező kezével, szabadon,
Pokol-tág lelkismérettel dühöng. ”

„ Az éj gyertyái leégtek, s a reggel
ugrásra készen áll a hegytetőn.
Indulok élni. Maradnom: halál. ”

„ Jer, és takarja el vidám tekintet
Csalárd mosolyja csalfa terveinket. ”

„ Sors, akarat oly ellensarki vég,
Hogy terveink legtöbbször füstbe mennek;
Miénk a szándok, nem sükere ennek. ”

„ Jöjjön, aminek kell,
A legszörnyűbb nap is csak lefut egyszer. ”

„ E koponyának egykor nyelve volt, szépen tudott dalolni; s hogy vágja földhöz e pimasz, mintha Káin állkapcája volna, ki az első gyilkosságot elkövette. Egy államférfi agya is lehetett, kinél most e szamár különb cselszövő; egy olyané, ki az Úristent is rászedte volna; nem meglehet? ”

„ Míg éretlen gyümölcs, fáján tapad;
Ha megpuhúl: rázatlan leszakad. ”

„ Aki meghalt vagy alszik,
Nem több, mint egy kép: gyermek szeme fél csak
A falra festett ördögtől. ”

„ Szivem sziveddel, mondom, olyan egy,
Hogy már a kettő nem két-számba megy:
Egy eskü lánca fűzi kebelünk:
Két kebel, egy hit: összes lételünk. ”

„ A becsület bolond,
S amiért munkál, azt veszíti el. ”

„ Ha el akarsz hagyni, hagyj el azonnal,
ne ha már végzett ezer törpe bánat;
de rohamozva jöjj: kóstoljam, ó jaj,
a legkeserűbb ízt, mely éri számat;
és semmi lesz a gond, ha rám pereg,
ahhoz képest, hogy elveszítelek. ”

„ Nemes szívnek szegény a dús ajándék,
Ha az adóban nincs a régi szándék. ”

„ Aki nem érzi, hogy meglopva van: ne mondjátok meg, s semmi kára nincs. ”

„ A képzelődés oly játékot űz,
Hogy ha örömre gyullad a kebel,
Megtestesíti ez öröm okát;
Vagy képzeletben, éjjel megijedve,
Mily könnyen lesz egy-egy bokorbul medve? ”

„ Szerelem a szerelem,
Amely hőfokot más hőfok szerint nyer
Vagy ár-apályt játszik készségesen? ”

„ Bíborszínü kis virág,
Melyet Ámor íve lőtt,
Önts szemére báj-erőt,
Hogy, ha ébred s látja őt,
Benne leljen égi nőt,
Mint ott Vénus, oly dicsőt. -
No, ha ébredsz s látod őt,
Tőle kérd a gyógyerőt. ”

„ Mankón halad az idő, míg a szerelem minden jogának birtokában nincs. ”

„ Unom, gyűlölöm a nap sugarát,
Dőlne már romba az egész világ! ”

„ Jó felakasztás megmenti az embert a rossz házasságtól. ”

„ A férfi a hibás,
Ha elbukik a nő: ha már eluntak,
S más ölbe ontják, ami a mi kincsünk,
Vagy tébolyultan féltékenyek és
Kordában tartanak vagy ütnek is,
Vagy néha léha módon elverik a pénzünk,
Felforr a mi epénk is, szende báj
Mellett megfér a bosszú vágya is. ”

„ Sebet gúnyol, kit seb nem ért soha. ”

„ Még az erény is bűn lesz, rossz erőtül,
S egy tettől a bűn is széppé dicsőül. ”

„ Értelem az őrültségben: összeillesztve gondolat és emlékezet. ”

„ Karddal papolsz békét? Utálom azt,
Akár a poklot s minden Montague-t. ”

„ Jaj, gyöngeségünk bűnös ebbe, nem mi!
Úgy alkottak, hogy így tudunk szeretni. ”

„ Minden olyas túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek; hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát. ”

„ Nem félek, ha nőmet
Szépnek mondják, ha társaságba jár,
Dalol, táncol vagy fesztelen cseveg;
Az erényesnek mindez éke inkább. ”

„ Úgy beszélik,
Hogy a kakas, a reggel harsonája,
Metsző, hegyes torkával fölveri
A napnak istenét; s az ő jelére,
Ha tűz-, ha vízben, földön vagy egen
Csatangol a bolygó lélek, siet
Mesgyéi közzé, s hogy van benn igaz. ”

„ Minden ember élete egy regény. ”

„ Színház ez az egész világ, s merő
Szereplő mind a férfi, nő: mindenki
Föl és lelép; jut több szerep is egy
Személyre... ”

„ Két ellenséges király táboroz
Emberben, fűben: a Jó és a Rossz.
És hol a Rossz erősebb haddal áll,
Az élet hervad - tort ül a Halál. ”

„ A katona lelkiismerete mindent elnyel, mint a pokol szélesre tárt kapuja. ”

„ Aki búval adós, mit tegyen?
A türelemtől kölcsönt hogy vegyen?
Az ilyen rigmus két irányba néz,
A fele epe, másik fele méz. ”

„ Az okos asszony azt teszi, ha rút,
Hogy pótlásképpen fog egy szép fiút. ”

„ A szegényt, kit megtört a sors, a gond, csitítgatjuk, intjük, ha könnyet ont, de súlyosodna csak baj annyi sok ránk, éppoly nagyon, vagy jobban is zokognánk. ”