Ha elég sokáig élünk egy bizonyos dolog nélkül, akkor könnyen elfelejthetjük, hogy mennyire szükségünk van rá. Elfelejtjük, hogy milyen volt, elfelejtjük, hogy milyen együtt élni vele. Nem azzal, amire szükségünk van, hanem azzal, amit akarunk. Ezért olyan fontos, hogy figyelmeztessük magunkat arra, hogy emlékezzünk. Csak azért, mert tudunk élni valami nélkül, nem jelenti azt, hogy kell is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer döntést kell hozni. A vonalak nem tartanak másokat távol, körülvesznek. Az élet zűrös, ilyennek alkották. (...) Nos, pazarolgathatjuk az időt vonalazgatásra vagy élhetünk átlépve a vonalakat, de van egy pár vonal, amelyeket túlságosan is veszélyes átlépni. (...) Egy dolgot tudok: ha vállalod a kockázatot, a kilátás a túloldalról káprázatos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Már minden nekünk jutó boldogságot elhasználtunk? Nem félsz attól, hogy ennyi jutott csak nekünk, ami most van? Mintha egy bizonyos mennyiségű boldogságot kellene beosztanom az egész életemre, én meg már elhasználtam mindet. Szerinted lehet ez?
- Istenem, remélem, hogy nem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az a csoda, hogy miért őrülnek meg az emberek, hanem az, hogy miért nem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden alkalommal, mikor meghal a remény, egy darabot magával visz az emberből, amíg az megnyugvást nem talál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha meglátok egy rejtvényt, akkor nem megy ki a fejemből, amíg meg nem oldom. Azt hiszem, hogy a rejtvények miatt választottam az orvoslást. Az orvoslás leginkább erről szól. Összegyűjteni az összes elérhető információt... kiértékelni a problémát. Koncentrálni. És megoldani a rejtvényt. Az emberek már nehezebb esetek. Sosincs egy konkrét megoldás. És sosincs meg az összes információnk. A legtöbb rejtély egy utolsó hiányzó információn múlik. Legyen a válasz orvosi rejtvényre, vagy arra a kérdésre, kik is vagyunk, vagy hová tartozunk. Minden az utolsó darabon múlik. Ezért olyan nagy élvezet berakni a kirakós utolsó darabját. Kivéve persze, ha az utolsó darab nem illik oda.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál mindent megváltoztat. Biztosan van káros érzelmi kihatása. De tapasztalati része is van. Ki fogja elvégezni a munkád? Ki fog a családoddal törődni? Az egyetlen jó dolog számodra, hogy nem kell aggódj miatta. Az az ember, akit soha sem fogsz ismerni, él majd a házadban, végzi a munkád. Az élet megy tovább... nélküled.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokan úgy gondoljuk, hogy a múltunk nélkül nem ér a jelen semmit. Egy ponton mindannyiunknak választania kell, vagy lépnünk egyet az új felé. Mindenkit kísért a múltja. A múltunk az, ami formál minket. A múltunk felszínre tör, újra meg újra, meg újra. Nem szabad elfelejteni: a legfontosabb az, amit ma élünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek sok mindenre van szüksége, hogy azt érezze, él. Családra. Szeretetre. Szexre. De csak egy dolog kell, hogy tényleg élhessünk. Egy dobogó szív. Ha veszélyben van a szívünk, kétféleképpen reagálhatunk: vagy elfutunk, vagy támadunk. Röviden azt mondhatnám, harcolunk, vagy menekülünk. Ösztönös. Nem irányíthatjuk. Vagy mégis?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha meg kell engednünk magunknak, hogy egy percre ne legyünk kemények. Nem kell a nap minden percében keménynek lennünk, néha el lehet lazulni, sőt, vannak percek, amikor kifejezetten ez a legjobb megoldás, ha okosan tudunk percet választani.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Megtaláljuk a visszavezető utat ahhoz, ami leginkább számít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden bűn szenvedélyből fakad.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Mondani kell valamit a félig teli pohárról. Azt, hogy mikor mondjuk azt, hogy elég. Lassan elmosódik a határvonal, a szükség és a vágy barométere. Néha csupán csak kóstolót akarunk, máskor meg nem létezik olyan, hogy elég: a pohár megtelik, és mi mindig egyre többet akarunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem számít, milyen erősek vagyunk. Egy sérülés mindig heget hagy. Hazáig követ, megváltoztatja az életünket. Egy sérülés mindig felkavar, de talán ez a lényege. A fájdalom, a félelem és a sok vacak. Talán az, hogy mindezt átéljük, ez segít tovább lépni, és hajt előre. Talán össze kell kavarodnunk, mielőtt cselekednénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az orvosképzés lassú. Tanítanak minket békákon, disznókon és halottakon gyakorolni, mielőtt élőkhöz érhetnénk. Könyörület nélkül oktatnak. Úgy nevelnek, mint a gyerekeket és néha fogják a leggyengébb fiókát és egyszerűen kilökik a fészekből. Mindannyian felnövünk, és kétségbeesünk, mikor odaérünk, hogy megragadtunk-e minden alkalmat, ami adódott, hogy élhessünk. Annyira elfoglaltak vagyunk, miközben próbáljuk elhagyni a fészket. Nem gondolunk arra a tényre, hogy odakinn nagyon hideg lesz. (...) És mire a saját lábunkon állunk, egyedül maradunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az orvosok egyik legnehezebb leckéje az, hogy sorrendet kell felállítani. Arra tanítanak, hogy tegyünk meg mindent, hogy életet és végtagot mentsünk. (...) Nem egy könnyű lecke, és mindig marad egy kérdés - mi a tét? Mit nyerhetünk, és mit veszíthetünk? A nap végére próbálunk nem a ház ellen fogadni. A műtéteknek magas tétjük van. De nem számít, milyen magas a tét, előbb vagy utóbb csak az ösztöneidre hallgathatsz. És talán, de csak talán... oda fog vezetni, ahova eredetileg is el akartál érni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Először is, ne árts! Könnyebb mondani, mint megtenni. Elmondhatjuk a világ összes fogadalmát, de tény, hogy a legtöbben mindig okozunk kárt. Olykor még ha segíteni is próbálunk, többet ártunk, mint használunk. És aztán bűntudat kivillantja a foga fehérjét. Hogy mit kezdesz ezzel a bűntudattal, az rajtad áll. Ránk hárul a döntés: vagy hagyod, hogy a bűntudat visszarántson oda, ahol első alkalommal is bajba kerültél, vagy tanulsz a bűntudatból, és megteszel mindent, hogy továbblépj.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Menny. Pokol. A pokol tornáca. Senki nem tudja, hova tart. És azt sem tudja senki, hogy mi vár rá, ha odajut. De egyvalamit tudunk, teljes bizonyossággal: hogy vannak pillanatok, amik máshová repítenek. Vannak mennybéli pillanatok a Földön. Egyelőre talán csak ennyit kell tudnunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó házasság is tönkremehet. Egyik pillanatban még szilárd talaj van a lábad alatt, a következőben már nem. (...) Mindketten úgy kezdik, hogy két ember egymásba szeret. Megteszed, amit csak kell? Ha a házasságod veszélyben lenne, harcolnál érte? Ha eltűnik alólad a talaj... és összeomlik körülötted a világ, hinned kell abban, hogy együtt átvészelhetitek. Talán csak erősen kell ragaszkodnod hozzá. És nem számít, mi történik... nem szabad elengedned.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egész életünkben a jövő miatt aggódunk. Eltervezzük. Próbáljuk megjósolni, mintha az, hogy előre ismerjük, elnyomná a robbanást. De a jövő mindig változik. A jövő a legbelsőbb félelmeink otthona és a legvadabb reményeinké. De egy dolog biztos, ha végül megmutatkozik, a jövő mindig más, mint ahogy elterveztük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudhatod előre, hogy melyik lesz életed legfontosabb napja. Amiről azt hiszed, hogy fontos lesz, az úgysem olyan lesz, mint ahogyan azt elképzelted. Ez egy az átlagos napok közül. A legfontosabb nap is normálisan kezdődik. Azokat a napokat a végük teszi a legfontosabbá.
(...) A napot, amikor elkötelezed magad valami vagy valaki iránt. A napot, amikor összetört a szíved. A napot, amikor megismerted a nagy Őt. A napot, amikor rájöttél, hogy nincs elég idő, mert örökké akarsz élni. Ezek a legfontosabb napok, a tökéletes napok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A műtét utáni első 24 óra mindig kritikus. Minden levegővételt, minden termelt folyadékot pontosan lejegyeznek és elemeznek. Ennek örülnek, vagy megsiratják. De mi történik 24 óra elteltével? Mi történik, ha az első napból második lesz és a hetekből hónapok? Mi történik, ha elmúlik a közvetlen veszély, ha levették a gépeket és az orvosok és nővérek hada eltűnik? A műtéttel megmentenek, de a lábadozáskor, a műtét után gyógyulsz meg. De mi lesz, ha mégsem? Minden műtét célja a teljes felépülés, hogy jobb állapotban kerüljünk ki, mint ahogy bekerültünk a kórházba. Néhány beteg gyorsan gyógyul és azonnal megkönnyebbülhet, másoknak a gyógyulás fokozatosan megy végbe és akár hónapokkal vagy évekkel később jössz rá, hogy többé már nem fáj. Szóval az az igazi kihívás, hogy türelmesek legyünk a műtét után, de ha túlélted az első heteket és hónapokat a műtét után, ha hiszel abban, hogy felépülhetsz, akkor visszakapod az életed. De sajnos, túl sok a "ha".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kudarc szükségszerű. Elkerülhetetlen. De nem szabad, hogy a kudarcé legyen az utolsó szó. Ragaszkodnod kell ahhoz, amit akarsz. Nem fogadhatod el a nemet válaszként, történjen bármi is. Soha ne hátrálj meg. Soha ne add fel. Állj ki érte és várd, hogy mi lesz!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Légy férfi! Az emberek folyton ezt mondják. De mit jelent ez egyáltalán? Az erőről szól? Az áldozatokról szól? A győzelemről szól? Talán ennél is egyszerűbb. Tudnod kell, mikor nem szabad macsónak lenni. Néha az igazi férfiaknak is félre kell tenniük az egójukat, el kell ismerniük a vereséget, és egyszerűen mindent elölről kell kezdeniük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudatában lenni a hülyeségnek és úrrá lenni a hülyeségen két külön dolog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha egyszerűen le kell lépnünk a városból, hogy új perspektívából láthassuk a dolgokat, de nem mindig vesszük észre, hogy szükségünk van erre, mert ugye ahhoz új perspektíva kéne, hogy észrevegyük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha krízis van, te nem fagysz le, mész tovább és minket is továbbrugdalsz, mert láttál rosszabbat, túléltél rosszabbat. Ezért tudod, hogy nekünk is menni fog. Azt mondod, hogy sötét vagy és ijesztő. Ez nem hiba, hanem erő. Ettől vagy az, aki vagy. Nem fogok letérdelni, és nem kérdezek semmit. Szeretlek, és nem kell nekem senki más, csak te.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A függőséggel az a helyzet, hogy sohasem végződik jól, mert végül bármi is hozott minket mámoros állapotba, idővel a jó érzés elmúlik, és felváltja a fájdalom. Azt mondják, hogy addig nem szokhatsz le, amíg a padlóra nem kerülsz. De honnan tudhatod, hogy mikor kerülsz oda? Mert nem számít, hogy ez a dolog mennyire fájdalmas, néha lemondani róla sokkal fájdalmasabb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legjobbat reméljük, de a legrosszabbra számítunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ tele van váratlan fordulatokkal, és épp, amikor átlátnánk a világot, a talaj kicsúszik a lábunk alól, és megint padlóra kerülünk. Kis szerencsével megússzuk egy kis horzsolással, amit egy ragtapasz eltakar, de néhány seb mélyebb, mint első látásra tűnik, és egy ambuláns kezelésnél többet igényel. Néhány seb esetében le kell tépnünk a tapaszt, hogy levegőt kapjon, és idővel meggyógyuljon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Arra tanítanak, hogy éberek legyünk, hogy megoldjuk a problémát, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, hogy megtaláljuk az okokat, míg rá nem jövünk, mi is ez, és szembe nem nézünk vele. Mindez nagy elővigyázatosságot igényel, mert akár túl is pöröghetünk. Olyan problémákat generálunk, amik nincsenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Határozott különbség van egy férfi és egy nő agya között. A női agy hippokampusza nagyobb, amitől kevésbé felednek, jobb a memóriájuk. A férfi agynak nagyobb a parietális kérge, ez segít a támadások kivédésénél. A férfi agy másképp veszi a kihívásokat, mint a női. A nők a nyelvi kommunikációban erősek, a részletekben, empátiában. A férfiak nem igazán. Ez nem azt jelenti, hogy nekünk nincsenek érzéseink. Mi is tudunk az érzéseinkről beszélni, csak hát, többnyire inkább, nem tesszük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vajon ha én tűnnék el egyszer, azt észrevenné valaki?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kérdezzük meg az emberektől, hogy mit akarnak az élettől. A válasz egyszerű. Boldogságot. Talán ez az elvárás, habár pont az, hogy boldogok akarunk lenni, tart távol attól, hogy azok legyünk. Talán minél többet próbálkozunk, és jobban akarjuk a boldogságot, annál bizonytalanabbak vagyunk, hogy megtaláljuk-e. Elérjük azt a pontot, hogy már fel se ismerjük önmagunkat. Ehelyett csak mosolygunk. Iszonyúan próbáljuk annak a boldog embernek mutatni magunkat, akik lenni akarunk. Míg végül be nem ugrik, hogy mindig is ott volt. Nem az álmainkban vagy a reményeinkben, hanem a tudásban, a kényelemben. Az ismertben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig állj ki magadért, de előbb bizonyosodj meg arról, hogy igazad van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás