Jó portéka vevőre talál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek valamely tapasztalatból jellemüknek megfelelő következtetésre jutnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy tetszik, mintha valamennyi egyén számára végtelen számú lehetőség nyílnék másokkal való kapcsolatainak megválogatásra; a valóságban azonban a lehetőségeket meghatározza és korlátozza az illető egyén társadalmi helyzete, foglalkozása, és sok más nagyon kézzelfogható tényező, hogy a többi, szubjektív, érzelmi tényezőről ne is szóljunk, amelynek azonban csak akkor van jelentősége, ha a választás valóban lehetséges; márpedig a kis helységekben a válogató vonzalmak érvényesülési tere minimális. S ami még súlyosabb, ha az ember összerúgja a port a számításba vehető egyének valamelyikével, kizárják a játékból, azaz a körből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megszokjuk a lakásunkat, létünk részének tekintjük, az élet aztán másfelé sodor bennünket, otthonunk pedig idegenné válik; múltunk a mögöttünk maradt reményekből, szokásokból, szenvedésekből áll, amelyek halványulnak, de nem tűnnek el, csak majd velünk együtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A meg nem értett múlt visszatér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Általában az események nem mellettünk, fölöttünk haladnak el, hanem rajtunk át, és átalakítanak bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki lelkesen átvág valamely tudományág területén, végül azt tapasztalja, hogy az nem végtelen, és nem elegendő számára, amiért is más tudományágakhoz kell fordulnia, össze kell ötvöznie őket egymással, csakhogy közülük a többség a tehetetlenség határát elérve, vállat von: - Ez a helyzet! -, mások dühöngve ütköznek neki a környező falaknak. Nehezen nyugszunk bele a tehetetlenség szomszédságába.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előfordulnak helyzetek, amikor fékeznünk kell magunkat (...), máskor tűrnünk kell, éhséget, szomjúságot, álmatlanságot, ismét máskor okosabb nézni, figyelni, hallani. De (...) olyan helyzet is van, amikor erőszakosnak kell lennünk. Csak az a fontos, hogy ne tévesszük össze a helyzeteket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A politika (...) nemcsak hipotézis, hanem (...) erőviszony is. A pártok között okvetlenül, de nemcsak ott. A kérdés az, sikerül-e a fiatal, áldozatkész elemeknek érvényesíteniük szempontjaikat az üzleti ügyeikben megfeneklett, elmeszesedett agyú öregekkel szemben, akik visszafelé húzzák a többieket is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek félre kell tennie, halogatnia kell saját létfontosságú gondjait, töprengéseit, mert környezete folytonosan olyan nyüzsgésbe vonszolja bele, amelyhez semmi köze, olyasmi miatt kényszerül magyarázkodni, ami hidegen hagyja, vagy éppenséggel undort kelt benne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nagylelkűségnek megvan a maga gőgje: a büszke tudat, hogy másoknak szükségük van ránk - ez némileg igazolja létünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember, miután hozzászokott a jóhoz, hibát kezd találni benne, és többre vágyik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt adósságait akkor is ki kell fizetnünk, ha nem mi csináltuk őket, a múlt eltörülhetetlen, a múlt a tudat balszerencséje, de magva is: nincs tudat a múlt jelenléte nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahányszor számunkra megoldhatatlan létkérdés elé kerülünk, és a továbbiakban a dilemma nem hagy nyugton, mindent elkövetünk, hogy halogassuk, megkerüljük a szembenézést azzal a megoldással, amellyel eddig nem néztünk szembe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a vissza nem fordíthatóság dráma, a jóvátehetetlenség tragédia.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jó, ha az embert mindig aggasztják a mások szenvedései, akkor nem kínozza a magáé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hazafinak lenni (...), annyit jelent, mint teljes komolysággal betölteni hivatásodat, ott, ahol vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szenvedő ember és orvosa között sajátos, bizonyos tekintetben furcsa viszony alakulhat ki. A kórházi beteg számára az orvos kiváltságos lény, aki annál nagyobb hatalommal rendelkezik, minél nehezebben elviselhető a beteg szenvedése, ő a bizakodás, ő az élet ígérete, komor tekintete a csodatevés tudománya, egyetlen szava reményt nyújt, neki gyónnak meg, bőbeszédűen válaszolva minden kérdésére, előtálalva azt is, amit nem kérdezett, hogy ezzel még ott marasztalják néhány percig, mert ezek a bizakodás percei, amikor a szenvedés is enyhül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meztelenül mindannyian egyformák vagyunk, névtelenek és alázatosak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élmények változtatnak rajtunk, de a jellemünk szerint nem teremtenek bennünk új tulajdonságokat, csak siettetik a meglevők kialakulását.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki magában hordozza saját halálát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha át akarod alakítani a dolgok fennálló állapotát, bizonyos mértékig alkalmazkodnod kell hozzá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki nem próbálkozik semmivel, eleve elfogadja a kudarcot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem illetlenebb és bosszantóbb a többiek számára, mint ha valaki olyan környezetben pontos, ahol mindenki a viszonylagosság nyájas és tág értelmezéséhez tartja magát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A paraszt nem ért a politikához, ő a nemzet örökké kiskorú gyermeke, és mindenkor gyámság alatt kell maradnia.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki sem mentes a múlttól, még az az ifjú sem, aki egyedül néz szembe a jövőjével, márpedig ez a múlt a szabadság ellenkezője; senki sem indul a semmitől, akkor sem, ha ő maga még semerre sem indult el, ott áll - mondjuk így - az élet küszöbén, de elődeinek természete meghatározza jövőjét, vagyis a szabadságát, anélkül hogy tudna róla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sokat locsogó férfiak jobbak, mint a szófukarok, mert tudni lehet, mit forgatnak a kobakjukban, míg amazok forralnak valamit magukban, és amikor az ember a legkevésbé várná: supp!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az asszonyok legfőbb gondja mindig találni valamit, amit meg kell vásárolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahhoz, hogy meg tudj változtatni valamely valóságot, bele kell illeszkedned, okvetlenül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagy városban, nagy kórházban a kudarcok feledésbe merülnek, ha utólag sikerül, ellensúlyozzák őket; de egy kicsiny, zárt közösségben, ahol mindenki les mindenkit (...), a kudarcok jóvátehetetlenek, az elveszett bizalmat nem lehet visszaszerezni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A történelem egyebet sem tesz, mint igazol bennünket, valamennyiünket külön-külön.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Némely ember tragédiája éppen abban áll, hogy noha elvben számtalan lehetőség közül van joga választani, a valóság arra kényszeríti, hogy alig egypár közül válasszon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Erkölcstelen dolog átvinni tekintélyünket arról a területről, ahol kiérdemeltük, arra a területre, ahol járatlanok és zöldfülűek vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A végzet: bizonyos emberi alkat találkozása a történelemmel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A romantikusok (...) tévednek, amikor valamely szenvedélynek az ember életére és jellemére gyakorolt katasztrofális hatását ábrázolják, azt állítva, hogy a megszállottság fejetlenséggé, neuraszténiás könnyelműséggé, kicsapongássá változtat mindent; ellenkezőleg, a szenvedély, ha uralkodó vonássá válik, a végsőkig megszilárdítja a jellemet, egységet teremt, és irányt szab valamely egyén magatartásának; az élet többi természetes oldala iránti vakságot pedig, amelyet az egyetlen szenvedély hatalmába került ember tanúsít (különben, a szenvedély nem is lehet más, mint egyetlen), a közönyösség látszatát, a vadságot és némaságot - amely roppant sebezhetővé is teszi az ilyen embert - ellensúlyozza a jellem szilárdsága, és a legfőbb vonatkozásban elért eredmény.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás