„ Lágy, szelíd szél.
Pihenni betér.
A gyertyaláng az árnyékoktól fél.
Egy cseppnyi fény.
S az éj zenél.
A két szemedben ég a szenvedély. ”

„ Napfény játszik arcomon,
lassan égnek fordítom,
hiányzol nagyon.
Megrémít a messzeség,
onnan nem tért vissza még,
ami köztünk volt szép.
Csak álmokban élni
nincs értelme rég.
De kár volna kérni,
nem őrizhetnéd,
a lelkemben őrzöm az érzést, mi véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még. ”

„ Én hagylak menni,
nem segít a fájdalom,
egy könnycsepp sincs az arcomon.
Kérve kérni, összenézni,
vesztes volnék, jól tudom,
legördülni nem hagyom. ”