„ Nem lenne isteni embergyerekeknél is bevezetni a téli álmot? Igazán élvezet volna eligazgatni egy árvaházat, ha az ember október elsején ágyba dugná az aranyos kicsikéket, és ott maradnának április huszonkettedikéig! ”

„ Igazság szerint, ha két ember olyan tökéletesen összeillik, hogy mindig boldogok, ha együtt lehetnek, és mindig elhagyottnak érzik magukat, ha elszakadnak egymástól, nem szabadna tűrniük, hogy bármi a világon közéjük álljon. ”

„ Az ember legnagyobb kincse a képzelőerő. Az teszi az embert képessé arra, hogy beleélje magát mások helyzetébe, együttérzővé és megértővé váljék. Ezért kellene fejleszteni a gyerekekben ezt a tulajdonságot. ”

„ Minél többet tanulmányozom a férfiakat, annál jobban megszilárdul az a meggyőződésem, hogy mindegyikben egy kölyök lakik, csak olyan nagyra nőtt, hogy már nem lehet elfenekelni. ”

„ Amink nincs, és sose volt, az nem hiányzik - de rettenetesen nehéz később lemondani olyasmiről, amit már megszoktunk. ”

„ Ha a "megbocsátás" annyit jelent: megígérem, hogy többet nem beszélek valamiről - nos, ezt kétségtelenül meg tudom tenni. De nem mindig okos dolog magunkba fojtani egy kellemetlen emléket. Ott forr, erjed a mélyben, és átjárja az embert, akár a méreg. ”

„ Reményteljesnek tartom azokat a gyerekeket, akikben van elegendő spiritusz a komiszkodásra; annál lehangolóbbak azok, akik puszta tehetetlenségből mintagyerekek. ”

„ A legtöbb ember nem is él, csak rohan. A messzi látóhatáron hunyorgó távoli cél felé igyekeznek, és nagy igyekezetükben annyira kifulladnak és elfáradnak, hogy észre sem veszik a szép, csendes vidéket, amely mellett elhaladnak, és aztán az első dolog, aminek tudatára ébrednek, a saját öregségük, amikor fásultságukban már egészen mindegy nekik az is, hogy elérték-e céljukat vagy nem. ”

„ Nem az élet nagy bajai azok, melyek próbára teszik a jellemet! A nagy tragédiákkal bátran szembenézni és vállalni a szenvedést, az könnyebb feladat, de a mindennapi élet kicsinyes kellemetlenségeit elviselni és mosolyogni rajtuk, az már sokkal nehezebb, ahhoz már erős jellem kell. ”

„ Nem fogadhatok el többet tőled, mint amennyi szükséges, mert eljön a nap, mikor vissza kell fizetnem neked mindent. (...) Szeretem a szép kalapokat és egyéb szép holmikat, de azért nem szabad, hogy a jövőmet zálogosítsam el értük. ”

„ A fiatalság nincs összefüggésben az évek számával, csak a lélek frissességével. ”

„ Azt hiszem, nem fogok bejutni a mennyországba. Annyi minden jóban van részem már itt a földön, és annyi nagyszerű dolog történik velem, hogy nem is volna igazságos, ha azután is csak jó következne. ”

„ "Az ember életében mindig van egy Horn-fok, amin vagy túljut, vagy hajótörést szenved." Rettenetesen igaz; csak az a baj, hogy az ember nem mindig ismeri fel a maga Horn-fokát. Néha ködben vitorlázik, és mire észbe kapna, már zátonyra is futott. Az utóbbi időben úgy éreztem, elérkeztem életem Horn-fokához. ”

„ Eddig nem is tudtam, mennyire megnyugtatja az embert a szép környezet. Az este csak ültem, és néztem, milyen szépen csillog a tűz fénye új-ódon kandallórácsomon, és doromboltam elégedettségemben. ”

„ Hogyha megszoktál egy embert, de akár egy helyet vagy életmódot, és aztán hirtelen le kell róla mondanod, fájó ürességet érzel utána. ”

„ Lelkemben a jó tulajdonságok úgy szunnyadtak eddig, mint gyenge hajtások, amelyek dideregve bújnak el a fagy és hideg elől, de a forró napsugár édes melege hamarosan előcsalja, és magasra növeszti őket. Hiszen így van ez mindenkivel! Én nem vagyok híve annak az elméletnek, hogy a balsors, a szenvedés és a csalódás edzi szilárddá a jellemet. Az a boldog ember, aki a szeretet melegén nevelődött. Ez az igazi emberszeretet. ”

„ A magamfajta embert lassan-lassan meg lehet nyerni bizonyos dolgoknak, de fellázad, ha úgy érzi, hatalmaskodnak felette. ”

„ A "szegények ládájából" kerültek ki akkori ruháim. Ezek olyan viseltes ruhák voltak, melyeket a jómódú lányok adományoztak az iskolának. El sem képzelheted, mennyire féltem ezekben a ruhákban az iskolában megjelenni. Meg voltam róla győződve, hogy éppen a mellé a lány mellé kerülök, aki előttem a ruhát viselte, és most suttogva újságolja a többieknek, akik titokban csúfolódnak rajtam. Az a keserűség, hogy ellenségeim levetett ruháit kell hordanom, állandóan rágta, mardosta a lelkemet. Ha életem végéig selyemharisnyában járhatnék is, ez a seb akkor sem hegedne be. ”

„ Ha egyszer nekem lesznek gyermekeim, akármilyen boldogtalan lennék is magam, az ő életüket boldoggá, gondtalanná fogom tenni! ”

„ Ha az ember gyerekekkel dolgozik, abban van valami építő, valami derűlátó - mármint ha az ember az én derűs életszemléletemmel nézi. ”

„ Sohasem tudom, melyik részén vagy a világnak. (...) Kérlek, gondolj rám. Olyan egyedül vagyok, és jólesne a tudat, hogy valaki gondolataiban velem foglalkozik. ”

„ Hézagos tudásunk folytán mindig érezzük, hogy számtalan lehetetlen problémával állunk szemben - de azért mégis meg vagyunk elégedve önmagunkkal, s nagyra tartjuk saját szellemességünket. Nem a nagy örömök azok, amelyek az ember hangulatát irányítják, sokkal inkább a kicsi örömök. ”

„ A világ tele van gyönyörűséggel, csak rajtad múlik, hogy ráakadjál ezekre az örömökre, melyek lépten-nyomon eléd kerülnek. Egész egyszerű rájuk akadni: alkalmazkodónak kell lenni. ”

„ Hála az égnek, én senkitől sem örököltem istent magamnak! Így minden befolyástól függetlenül, olyannak képzelem el, amilyennek óhajtom. ”

„ Az alázatosság és lemondás egyszerű tehetetlenség. ”

„ Nekem valójában fogalmam sincs róla, mit jelent az, hogy "megbocsátani". Nem foglalhatja magában a "feledés"-t, az ugyanis fiziológiai folyamat, és nem függ az akarattól. Mindannyiunknak van egy csokorra való emlékünk, amitől boldogan megszabadulnánk, de valahogy épp ezek a legragaszkodóbb természetűek. ”

„ Kezdem megérteni, hogy az egész élet csak egy játszma, amelyet olyan ügyesen és jól kell megjátszanom, hogy örömöm teljék benne. Ha vesztek, vállat vonok és nevetek, ha pedig nyerek, ugyancsak nevetek. Bárhogy is van, azon leszek, hogy tréfásan fogjam fel a dolgokat. ”